Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
44 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. főmérnök vezetése alatt beosztott mérnökök és segédszemélyzettel Párisban működik. A szajnavölgyi hidrometriai szolgálat tehát a többi folyam - völgyek hasonszervezetü szolgálatától csak annyiban különbözik, a mennyiben az egyes főmérnökök közt felosztott szolgálatok központosítása nem, mint fenntebb emlittetett, egy avval megbízott szakaszbeli főmérnökre, hanem a teendők sokaságánál fogva, egy e czélra külön alakított központi hivatalra bízatott. — Egyébként működése tökéletesen ugyanazon elveken és módokon alapszik, mint a többi folyóké. Francziaország összes folyóinak hidrometriai és árvizjelzési szolgálatait a jelen tanulmányba foglalni több okból nem volt lehetséges. Mindenekelőtt e tanulmány ez által czélját igen túlhaladó terjedelművé vált volna, de másrészt főleg azért, mivel az árvizjelzés műszaki elvei, szabályai és módjai, miután azok csak az illető hivataloknál ismerhetők meg, a helyszíni tanulmányozást tették volna szükségessé. Ez okból czélszerübbnek látszott az összes szolgálatok közül egy olyat különösen kiválasztva tenni részletes tanulmány tárgyává, melynél ez leginkább kikerülhető és mely a szolgálatok fejlettebb és rendszeresitettebb alakjához tartozik. Miután a francziaországi folyók hidrometriai és árvizjelzési rendszeresített szolgálatai, főleg a mi a hidrometriai részt és az árvizjelzés adminisztratív részét illeti, közös irányzatot követnek, ennélfogva egy ilyennek részletes ismertetése a többit is kellően jellegzi. Természetes, hogy a szervezet adminisztratív része is módosul az illető folyó viszonyai szerint, főleg az ármentesités többé-kevésbbé fejlettebb állapotához, az ipartelepek, községek számához stb.-hez képest, de alapvonásai ugyanazok. Az árvizjelzés tekhnikai alapjai, az árvizjelzési szabályok, a vízállások előre kiszámításának módozatai szintén természetszerűleg az illető folyók jellegéhez és viszonyaihoz képest módosulnak, és e részben ezen — különösen csak a Szajnára kiterjeszkedő — tanulmány nem adhat egyúttal kimerítő felvilágosítást a más folyóknál kövétett módozatokra is, miután ezek ismeretét csak az illető folyók helyszíni tanulmányozása által lehetett volna megszerezni. Általános tekintethen azonban ez iránt is kellő tájékozhatást lesz képes e tanulmány nyújtani, miután az árvíz jelzésére szolgáló szabályok és módozatok megállapításánál követett irányzat legnagyobb részben közös, noha részleteiben gyakran az eljárások közt lényeges különbségek léteznék. Hogy a jelen tanulmányban a részletes ismertetés alapjául a szajnavölgyi hidrometriai és árvizjelzési szolgálat választatott, annak okai a következők: A szajnavölgyi hidrometriai szolgálat jelenlegi végleges alakját megállapító rendeletek 1885-ben adattak ki és azok a Garonne-nál alkalmazottak mintájára szerkesztettek ugyan, de a szolgálat részleteiben időközben ott tapasztalt hiányok és hátrányok a szajnavölgyi szolgálat szervezésénél már tekintetbe vétettek és igy egy tökéletes és a gyakorlat igényeit teljesen kielégítő szolgálati szervezet lett teremtve. A szajnavölgyi szolgálat tanulmányozását ezenkívül főleg az indokolta, hogy nemcsak a közigazgatási vagy műszaki admi- nisztráczió körében tett intézkedéseket, hanem egyszersmind az egész szolgálat alapját képező vezéreszméket, a helyszínén való tanulmáoy nélkül a rendelkezésre álló tudományos munkák és értékezésekből, leginkább csak a Szajna völgyére vált lehetségessé megismerni, mivel az erre vonatkozó irodalom a legkimeritőbb. Végre pedig a szajnavölgyi szolgálat részletes megismertetését az is indokolta, hogy az a legfejlettebb és annak gyakorlati eredményei majdnem valamennyi közt a legjelentékenyebbek. II. FEJEZET. A szajnavölgyi hidrometriai és árvizjelzési szolgálat fejlődése, általános szervezete és főbb irányelvei. Mint az I. fejezetben említve volt, a közmunka minister 1854-iki rendeletével a szajnavölgyi központi hidrometriai szolgálatot szervezte és annak vezetését Belgrandra bízta. Eleinte a szolgálat Belgrandra, mint a Szajna párisi szakaszának főmérnökére volt bízva, de a szolgálat terjeszkedésével külön hivatal és személyzet lett rendszeresítve. Belgrand mindenek előtt az észlelési állomások szaporítása és az észleletek rendszeresítésére törekedett és evvel párhuzamban az árvizjelzés kiterjesztését fejlesztette, és mindkét irányú működésében szép sikert ért el. Az árvizek előre jelzését, melyeket 1854-ben csak a Szajnánál teljesítette s a tanulmányok tovább haladásával a nagyobb mellékfolyókra kiterjesztette, 1872-ben már három főbb mellékfolyón volt berendezve. Belgrand haláláig (1878) vezette a központi hidrometriai szolgálatot és utolsó éveiben már a szolgálatnak a kisebb mellékfolyókra való kiterjesztésén dolgozott, halála után hivatalbeli utódjainak, az általa teremtett rendszert és elveket teljesen megtartva, csak azon irányban kellett távább haladni, melyet ő kijelölt. A szolgálatnak folytonos és a kisebb mellékfolyókra való kiterjesztése azonban számos uj rendelkezést tett szükségessé, úgy hogy a terjedelmes szolgálat, oly komplikált lett, hogy annak egyöntetű rendszeres újjászervezése szükségesnek mutatkozott. A közlekedési minister, mint említve volt, körrendeletileg utasította az árvizjelzést vezető összes közegeket, hogy szakaszukra vonatkozólag a garonnevölgyi rendeletek mintájára, rendeleteket tervezzenek, melyekben az árvizjelzés úgy műszaki mint az árviz- hirek továbbítását illető és a legkisebb részletekig terjedő rendeletek terveit állítsák össze, és abban az előirt és az országos árvizjelzési bizottságtól megállapított elveket kövessék. A szajnavölgyi hidrometriai szolgálat újjá szervezésének czéljai főleg a következők voltak : 1. A hidrometriai és árvizjelzési szolgálatot illető minden már létező, vagy a szolgálat műszaki és adminisztratív részének érdekében még szükséges rendeletek egyöntetű alakban való szerkesztése és együttes összeállítása. 2. Az árvíz hírek lehető gyors továbbításához szükséges adminisztratív intézkedések és rendeletek bővítése és oly alakba való hozatala, hogy úgy ezek valamint az 1. alatt említett összes rendeletek a szolgálat teendőit legcsekélyebb részletekig előírják és szabályozzák. 3. Az eddig csak a főfolyóra és tekintélyesebb mellékfolyókra berendezett szolgálatot az összes, még kisebb, mellékfolyókra is kiterjeszsze.
