Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
42 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVÍZ JELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. keztetések bármelyike. A folyók természetének kiismerésére mindenkor a tényleges észleletek képezik a legbiztosabh alapokat. A hidrológiai tanulmányozás iránt korán mutatkozott érdeklődésen és az adatoknak gazdagságán kivül főleg a franczia- országi folyó- és csatorna-rendszer külön állóbb és tagozottabb volta és ebből folyólag a vízügyi műszaki szolgálatnak egyes fo- lyókra és csatornákra deczentrálizált szervezete képezte a hidrológiai tanulmányozás fejlődésének főokát. A francziaországi tekintélyesebb folyamvölgyek különállósága és azon körülmény, hogy a vízügyi műszaki szolgálat egyes folyamvölgyek szerint külön választva a folyammérnöki hivatalokra (Services de navigation) van bizva és egy-egy főfolyóról és annak mellékfolyóiról, mint egy egészről, az összes vízügyek az illető folyónál különállólag intézteinek, természetszerűleg azt eredményezi, hogy a műszaki közegek az illető folyókkal éveken keresztül foglalkozván, azoknak viszonyait alaposan megismerik, és folyton a folyón lévén, a folyó természetének alapos tanulmányozására bő alkalmuk nyílik. Ennek ésafranczia mérnökök különben is kutató és gyakorlatias felfogásának köszönhető, hogy a hidrometriai észlelések tökéletesbülése és a hidrológia oly szép haladásokat tett. A hidrológiai tanulmányozás magas fejlettségének lényeges oka azonban, a franczia mérnököknek hivatalukon és hivatásos működésükön kivül eszközölt magán tanulmányaikban, megfigyeléseikben és ezekből eredő irodalmi tekintetben kifejtett élénk működésűkben is rejlik. A hidrológia szakmáját képviselő gazdag műszaki irodalom, mely e tudományág fejlesztéséhez lényegesen hozzájárult, legnagyobbrészt a mérnökök magánmunkálkodásainak irodalmi termékeiből áll, sőt az e tekintetben legnagyszerűbb mii, Belgrand müve szintén számos évi magántanulmány gyümölcse. Végre megemlítendő, hogy a hidrometriai és árvizjelzési szolgálatnak és hidrológiai tanulmányok fejlődhetésének egy további lényeges oka a követett irányzatnak minden részében határozottan gyakorlatias volta és evvel kapcsolatban az eredményeknek a gyakorlati életre kiható közvetlen haszna volt. Ezen gyakorlati haszon, mely leginkább a később részletesen ismertetendő árvizjelzésben nyilvánult, volt képes úgy a mérvadó kormányköröket, mint a közönséget e tanulmányok közvetlen eredményéről és hasznáról meggyőzni és azok kiterjesztésének szükségét és hasznosságát szembetűnővé tenni; ez annál inkább szükséges volt, mivel itt egy uj szolgálati ágazatról volt szó. így a vízrajzi adatok némelyikénél (vízmennyiség, sebesség, hordaléktömeg) és azok kombinativ eredményeinél (árvizmagasság és bekövetkezésének időpontja és tartama) a sok időt és költséget okozó egészen pontos adatok beszerzése és azok összevetése (árvizjelzés) helyett sokszor, a hol azok rendelkezésre nem állottak, kevésbbé pontos mérésmódokkal és számításokkal elégedvén meg, kevésbbé pontos és megbízható, de a gyakorlati czélzatot még kielégítő eredmények nyerettek és evvel azon előny is össze volt elérve, hogy lehető sok ily adat volt könnyebb módon beszerezhető. Ezen eredmények által a czél eleinte bár kevésbbé pontosan, de gyakorlati szempontból elegendőleg megközelittetvén és gyakorlati eredményeket mutatván fel, a legközelebbi lépés ezen eredményeknek fokozatos tökéletesbitése és az eredményeknek megbízhatóbb és pontosabbakkal való pótlása volt. így történt az említetteken kivül az árvizjelzésnek kiterjesztésénél, mely eleinte csak a Szajnára, illetve csak Párisra terjeszkedett ; a tanulmányok folytatásával tovább haladva, ma már a kis mellékfolyókra is be van rendezve. A hidrometriai és árvizjelzési szolgálatnak és a jelenlegi hidrológiának fejlesztésére leginkább Belgrand és Dausse működései voltak befolyással, ezeknek, de főleg Belgrandnak, elvei nyomán indult meg a francziaországi folyók hidrológiai tanulmányozása azon irányban és azon módon, mely jelenleg már rendszeresítve, a francziaországi folyók legtöbbjénél gyakorlatban van. A francziaországi és főleg a szajnavölgyi hidrometriai és árvizjelzési szolgálat jelen megismertetésének alapjául Belgrand, Dausse, Lemoine müvein és számos értekezésén kivül a franczia közmunka ministeriumnak a Szajna és a Garonne völgyi hidrometriai és árvizjelzési szolgálatára vonatkozó rendeleti gyűjteményei szolgáltak. Továbbá a szajnavölgyi hidrometriai szolgálat szervezetére vonatkozó felvilágosítások és ugyan e szolgálat évi kiadványai, melyeket a szolgálatot vezető Lemoine M. G. főmérnök magánúton szives volt rendelkezésre bocsátani. Jelen megismertetés tehát a szolgálat azon ágazataival és részleteivel foglalkozik, melyek helyszíni tanulmányozás nélkül az említett adatok és a szakbavágó tudományos munkák alapján tanulmányozhatók voltak. I. FEJEZET. A francziaországi folyók hidrometriai és árvizjelzési szolgálatok általános szervezete és fejlődése. A francziaországi folyók vízrajzi adatainak gyűjtését, a mennyiben azok tisztán vízrajzi szempontokból történtek, eleinte , a folyammérnöki, illetve szakaszmérnöki hivatalok, mindegyik különállólag saját szakaszának követelményeihez képest, teljesítették ; de azok gyűjtése és összeállításában egységesség nem volt. Legelőször a Szajna völgyében lett a hidrometriai szolgálat a franczia közmunka ministerium által 1854-ben rendeletileg szervezve és benne a vízrajzi adatok gyűjtésén s feldolgozásán kivül, Belgrand (később tárgyalandó) tanulmányainak kifolyását képező, árvizjelzési szolgálat rendszeresítése és fejlesztése is elrendelve. De még sokkal előbb, mielőtt Belgrand törekvései folytán a közmunka ministerium a szajnavölgyi hidrometriai szolgálatot életbe léptette volna, irodalmi működésében és magántanulmányaiban fektette le saját külön hidrológiai rendszerének alapjait, melyeket azután a Szajna hidrometriai szolgálatában annál is inkább alkalma volt érvényesíteni, miután a szolgálat, később részletesen ismertetendő, szervezési rendelete csak általános vonásokban volt tartva, és Belgrandnak egyébként a szolgálat szervezésében és berendezésében teljesen szabad kezet engedett. Belgrand törekvése mindenekelőtt az észleletek rendszeresítésére és rendes észlelési hálózat létesítésére, azután az árvizjelzési szolgálat berendezésére irányult. Már 1854 ben képes volt Belgrand a Szajnán Párisra 3 nappal előre, Montereaunál 4 nappal előre; 1872-ben pedig a tovább fejlesztett szolgálat,
