Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHATÓ ÁRVIZMAGASSÁG KIPUHATOLÁSA. 30 Ingenieurwissenschaften» czimü könyvében, és a Fehér-Körösnél, hol alkalom nyílt az előtéren is mérni vizsebességet, körülbelül ugyanily különbözetet találtunk. Csak a Hármas-Körösnél tartottuk meg az előtereken is az anyameder koefficziensét, mivel érdesség tekintetében alig van köztük valami csekély különbség. Hogy semmi lényegesnek tekinthető körülmény megemlítetlenül ne maradjon, kiemelendőnek tartjuk még azt a körülményt, hogy miután a vízállások egybevetésére kiválasztott viz- mérczék közvetetten közelében nem találkozott oly normálisnak vehető meder, mely keresztszelvények felvételére alkalmas lett volna, kénytelenségből a vizmérczéktől kisebb-nagyobb távolságban kellett a számítások alapjául szolgáló keresztszelvényeket felvenni, és ezekből kiszámítani a vizemésztéseket, melyekből szerkesztettük azután a tömegvonalakat, de úgy, hogy róluk a közel fekvő vizmérczék vízállásainak megfelelő vizemésztések szintén leszedhetők. A felvett keresztszelvények helyei, és a különböző nagyságú vízállások vizszinének viszonyos esései A) mellékletben vannak részletesen kimutatva; mely szerint : A Hármas-Körös Gyoma melletti szakaszán, a 29a átmetszésben, a gyomai vizmérczétől lefelé 5'6 kilométernyire, az 55,560 folyó méterek között, 360 méter hosszban felvétetett tiz keresztszelvény és megállapittatott hatféle vízállásnál a vizszin esése, még pedig kettő egybevetés utján, négy pedig tizenkét észlelés alapján. A Fehér-Körös Kis-Jenö melletti szakaszán, Kis-Jenő alatt, a kisjenői vizmérczétől két kilométernyire, a 31,550 és 31,100 folyó méterek között, 450 méter hosszban felvétetett 10 kereszt- szelvény, és megállapittatott hatféle vízállásnál a vizszin esése, még pedig 29 észlelésből. A Fekete-Körös nagyzerindi szakaszán, Nagy-Zerind felett, a nagyzerindi vizmérczétől 11‘9 kilométernyire, a 41,250 es 47,800 folyó méterek között, 450 méter hosszban felvétetett 10 kereszt- szelvény ést megállapittatott ötféle vízállásnál a vizszin esése, még pedig kettő egybevetés utján, három pedig öt észlelésből. A Sebes-Körös szakáli szakaszán, a szakáli hídon alól, a szakáli vizmérczétől 6'5 kilométernyire, a 48,800 és 48,350 folyó méterek között, 450 méter hosszban felvétetett 10 kereszt- szelvény és megállapittatott ötféle vízállásnál a vizszin esése, még pedig 22 észlelésből. A Berettyóban a b.-szt-mártoni szakaszon, a b.-ujfalui hídon alul, a b.-ujfalui vizmérczétől 0-6 kilométernyire, a 42,486 és 42,936 folyó méterek között, 450 méter hosszban felvétetett tiz keresztszelvény és megállapittatott négyféle vízállásnál a vizszin esése, még pedig egy egybevetés utján, három pedig 12 észlelésből. E szerint felvettünk összesen öt helyen 50 keresztszelvényt, és megállapítottuk 26-féle vízállásnál a megfelelő vizszin-esése- ket; ezekből pedig kiszámítottuk a másodperczenkinti vizemésztéseket, melyeknek eredményei a G) mellékletben közölvék. Az igy kiszámított másodperczenkinti víztömegekből megszerkesztettük végül a víztömegek vonalait, melyekről deciméte- renkint leszedve a megfelelő víztömegeket, a C) alatti mellékletben összeállítottuk a szóban levő folyók másodperczenkinti vizemésztéseit. Megállapítottuk e szerint az egyes folyók maximális viztöme- geit, és úgy találtuk, hogy: A Berettyónak a b.-ujfalui hídnál legnagyobb víztömege volt 1881 évi márczius 15-én, 4-40 méter vízállásnál: másodper- czenkint: 113 köbméter. A Sebes-Körösnek a szakáli hídnál 1887. évi május 22-én 4-06 m. vízállásnál: 390 köbméter. A Fekete-Körösnek Nagy-Zerindnél 1881. évi márczius 31-én 6‘7 9 m. vízállásnál: 422 köbméter. A Jé ehér-Körösnek Kis-Jenőnél 1887. évi május 22-én 6'22 méter vízállásnál: 354 köbméter. Tehát a szóban levő négy íolyónak maximális viztömege összesen 1279 köbméter másodperczenkint. :í. §. Megállapítása annak az aránynak, a melyben a szóban levő folyók felső szakaszain egy és ugyanazon időben mutatkozó vízállások állnak azokkal a vízállásokkal, melyeket ugyané vizek lefolyása a gyomai szakaszon létre hozott. Miután a kitűzött feladat megoldására alkalmas vizmércze helyeket kiszemeltük, az ott 1884. év óta észlelt vízállásokból В) alatt mellékelt kimutatást állítottuk össze, a melyben felvet- j tünk minden oly vízállást, mely a kiszemelt helyeken a kis vizen, azaz : a mércze null pontján felül emelkedett; egy bizonyos magasságban kulminált és hatása a gyomai vízállásra felismerhető volt. A Körösök eme vízállásaival azonban a Berettyónak vízállásait is kombináczióba kellett hozni, mivel a Berettyó vize is — bár csekélyebb mértékben, mint az egyes Körösök — hozzájárul a gyomai szakasz víztömegének szaporításához, még pedig tekintve, hogy a Berettyó vizének kulminácziója többnyire nem esik össze a Körösök kulminácziójával, és igy a kulminácziók egy időben össze nem vethetők; tekintve továbbá, hogyB.-Ujfalu- tól körülbelül ugyanannyi idő alatt érkeznek le Gyomára a Berettyó vizei, mint a Körösök vizei a fent kiválasztott helyekről : mindezeknél fogva a Berettyónak a b.-ujfalui vizmérczéről leolvasott ama vízállásokat hoztuk kombináczióba a Körösök vizeivel, melyek ugyanazon a napon mutatkoztak a Berettyóban, mikor a Körösök vizei kulmináltak. E kimutatás összeállításánál tekintetbe vettük, hogy : a) A Fehér-, Fekete- és Sebes Körösök maximális víztömegei egymástól nagyon sokat nem különböznek és igy vízállásaiknak is a gyomai vízállásra körülbelül egyenlő hatást kell gyakorolnak; mig ellenben a Berettyó maximális viztömege csak körülbelül Vs-da az egyes Körösök víztömegeinek; hatása is tehát a gyomai vízállásra nem lehet oly nagy, mint az egyes Körösöké, hanem ezeknél kisebb; még pedig a hatás arányát egész pontossággal meg nem állapíthatván, a maximális víztömegek arányában vettük a berettyói vízállások magasságainak Vs-dát kombináczióba, midőn azt a hatást akartuk kideríteni, melyet a Körösök és Berettyó vízállásai egyesülten gyakorolnak a gyomai szakasz vízállásaira. b) Ezen kivitt tekintetbe vettük, hogy a szóban lévő négy folyónak víztömegei és ennek következtében vízállásai, egy és
