Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
28 A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHATÓ ÁR VÍZMAGASSÁG KIPUHATOLÁSA. Ámde: hogy a gyomai szakaszon beállható maximális árvíz másodperczenkinti tömegét megismerhessük, szükséges előbb azt kikutatni és megállapítani, hogy a szóban levő négy folyónak mindegyike egyenkint mily maximális tömegű árvizet bocsát le le másodperczenkint ? és ezekből mennyi maradozik hátra, mig Gyomához leérkezik ? Köztudomású dolog ugyanis, hogy az árvíznek egy része lefolyás közben hátra marad, a mint mondani szokás : «raktározódik», és minél alább megyünk lefelé a folyó mentén, annál több ideig tart — tapasztalás szerint — egy és ugyanazon árvíznek a lefolyása, de egyszersmind annál kevesebb az egy és ugyanazon árvíznek másodperczenkint lefolyó víztömege. Előbb tehát azt kell kipuhatolni, hogy a másodperczenkint lefolyó víztömegek mily arányban fogynak, a mig a szóban forgó folyók felső szakaszairól leérkeznek az egyesült Hármas-Körös I gyomai szakaszára ? Ez arányt megállapítva, és tudva az egyes | folyók maximalis víztömegét, tudva lesz az is, hogy mind a négy folyó maximalis vizeinek összetalálkozása esetén, mennyi maximalis víztömegnek kell a gyomai szakaszon másodperczenkint lefolyni ? Ezek után pedig már könnyen megállapíthatjuk a lefolyásra szükséges magasságot is. Ez eszmemenet alapján az alább következő sorrendben jártunk el a fenforgó kérdés megoldásánál; úgymint : 1. Kikerestük a szóban levő négy folyó felső szakaszain azokat a helyeket, a honnan a lefolyó vizek egyenlő idő alatt jutnak le az egyesülés helyére: a gyomai szakaszra. 2. Az igy kiválasztott helyeken, valamint a gyomai szakaszon, több különböző magasságú vízfelszínének esését felvettük és köbmennyiségeit kiszámítottuk. — Továbbá: ezekből minden szakasznál megszerkesztettük a másodperczenkinti víztömegek vonalait, hogy azokról bármely vízállásnak megfelelő másodperczenkinti víztömeg leszedhető legyen. 3. Ezek után mindazokat a vízállásokat 1884. évtől kezdve 1887. év végéig, melyek a szóban levő folyók kiválasztott felső szakaszain egy és ugyanazon időben mutatkoztak, egybevetettük azokkal a vízállásokkal, melyeket ugyan e vizek lefolyása a gyomai szakaszon tényleg létre hozott, és az ezek közti arányt megállapítottuk ; — a 2-dik pontban említett víztömegek vonalainak segélyével pedig kiderítettük, hogy a felső szakaszokról egyes kulmináló esetekben mily tömegű vizek folytak le tényleg Gyoma felé, és a gyomai szakaszon azok összege mennyit tett ki? Vagyis megállapítottuk azt az arányt, mely a felső szakaszokról másodperczenkint lefolyó víztömegek összege és a gyomai szakaszon szintén másodperczenkint elfolyó víztömeg között tényleg létezett. 4. Az előbbi pont szerint talált eredményekhez képest megállapítottuk továbbá a gyomai szakaszra érkezhető maximalis víztömeget, és az ennek tovább folyásához megkivántató vízmagasságot. 5. Végül felderítettük, hogy a várható maximalis vízmagassághoz képest elegendő magasak-e a gyomai szakaszon fennálló védtöltések ? A mi végczélja vala e tanulmánynak. A fenti műveletnek mily módon való végrehajtása és eredményei az alábbiakban közöltetnek egész részletességgel. 1. §. Kiválasztása azoknak a helyeknek, a honnan a Körösök és Berettyó vizei egyenlő idő alatt folynak le a gyomai szakaszra. E helyek kiválasztásánál kettőre kellett különösen figyelni, úgymint: a kiválasztandó helyen vizmérczének kell 1884. év óta fennállni és észleltetni, hogy e szerint ismeretesek legyenek 1884. év óta a mindennapi vízállások; — közelben pedig oly normalis medernek kell létezni, mely alkalmas legyen a tényleg lefolyt víztömegeknek számítás utján való megállapítására. A lefolyás idejére nézve a vízállások jegyzetei szolgáltatnak biztos adatokat, és pedig annál biztosabbakat, minél többször jegyeztetnek naponkint. A vízállások jegyzeteiből tűnik ki ugyan is, hogy a szóban levő folyók egyes vizmérczéinél mikor kulmináltak a lefolyó ártömegek ? és mennyi idő kivántatott ahhoz, hogy ezek az ártömegek a gyomai szakaszra lefolyjanak és ott szintén kulminálásban mutatkozzanak? A vízlefolyás vagy leérkezés idejét illetőleg csak hamar észre vehető az 1884/7-dik évi vízállások jegyzeteinek figyelmes áttekintéséből, hogy Kis-Jenőnél, Nagy-Zerindnél és a szakáli hídnál körülbelül egyenlő időben kulminálnak az illető folyók vizei, és onnan körülbelöl egyenlő idő alatt folynak le a gyomai szakaszra. Miután pedig e helyeken vizmérczék is állnak fenn, és 1884. év óta észlelteinek, azért e helyeket szemeltük ki kutatásaink kiinduló pontjaiul, még pedig annál inkább, mivel e helyeken felül mind a három Körösben eddig nem léteztek oly vizmérczék, a honnan a vizek egyenlő időben folynak le a gyomai szakaszra, alább menve pedig oly közel jutottunk volna a gyomai szakaszhoz, hogy az egyes árhullámok befolyásainak viszonyai még kevésbbé lettek volna kivehetők. A Körösök fent kitett helyein észlelt vízállásokkal a Berettyónak b.-újfalui mérczéjén ugyanazon időkban mutatkozott viz- vállásai hozattak kombináczióba; mivel B.-Újfalutól szintén körülbelül annyi idő alatt futnak le a vizek a gyomai szakaszra, mint Körösöknek fent megnevezett vizmérczéitől a Körösök vizei. A szóban levő folyók íelső szakaszain kiválasztott helyeken és a gyomai szakaszon több különböző állású vizszinek eséseinek felvétele, — a megfelelő köbmennyiségek kiszámitása, és a víztömegek vonalainak szerkesztése. Kiválasztván a szóban forgó négy folyónál azokat a helyeket, a hónán a vizek körülbelül egyenlő idő alatt érkeznek le a gyomai szakaszra, most már azt kellett megállapítani, hogy e kiválasztott helyek mindegyikéről, különböző vízállásoknál mily tömegű vizek folynak le másodperczenkint? és mikor azok a gyomai szakaszra érkeznek, ott teljes összegükben másodperczenkint mily tömegek elfolyását eredményezik ? Erre nézve pedig szükséges volt előbb a kiválasztott helyek számára a víztömegek vonalait megszerkeszteni, hogy azokról bármely vízállásnak megfelelő víztömeget le lehessen venni, és úgy a felső szakaszokról lefolyó, valamint a gyomai szakaszon elfolyó víztömeget bármely napra meglehessen állapítani.
