Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
50 A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. Szegeden többször kaphatnánk magas vizeket, mint különben és ezek esetleg még magasabbra emelkedhetnének, mint eddig. Azonban önként értetődik, hogy a partvédelmi munkák és egyes átmetszések bővítése, melyek a nagyvizek lefolyását észrevehetőig nem gyorsítják, ha különben fontos helyi érdekek követelik, hamarább is megkezdhetők, mielőtt a szegedi szakasz fejlődésének nagymérvű előhaladása konstatálható lesz, épen azért, mivel az ily szórványos kisebb munkák a nagyvizek lefolyását nem képesek észrevehetőig meggyorsítani és ezzel a szegedi szakaszon káros lerakódást vagy viz- szinemelkedést okozni. 18. §. Általános megjegyzések a Tisza fejlődéséről. Noha a közép Tisza fejlődésének előhaladása és 1884-ik évi állapota a fentebbi részletes fejtegetésekkel lehetőségig ki van mutatva, és azzal a kitűzött feladat megoldása be van fejezve, mégis mielőtt fejtegetésünket bezárnék, igen érdekesnek tartjuk, általános megjegyzések gyanánt elősorolni mindama eredményeket, melyek kutatásaink közben a Tisza fejlődésére vonatkozólag kiderültek. A rendelkezésünkre álló adatok nem elegendők ugyan arra, hogy belőlük a Tisza fejlődésének részleteire teljesen biztos következtetéseket vonhassunk le, körülbelüli tájékozásra azonban elegendők és addig is, mig a sok időt, munkát és költséget igénylő alapos, kimerítő tanulmányozást meg lehet ejteni a Tisza egész hosszában, minden esetre hasznos azokat az eredményeket megismerni, melyek a létező adatokból is már kisebb-nagyobb pontosságai kimutathatók. A létező adatokból pedig a tokaji, szolnoki és szegedi folyamszakaszok fejlődésére nézve a következők tűnnek ki: 1. A Bodrog beömlése Tokaj alatt a 0 és + 5 m. vízállások keresztszelvényeinek középmélységeiben némi csekély fogyást látszik ugyan okozni, de ennek daczára ugyanott a keresztszelvények területei, egy keresztszelvényt kivéve, nem kisebbedtek, sőt még némi bővülést is mutatnak. A Sajó-Hernád beömlésének hatása az eddigi adatokból Ítélve úgy látszik azt eredményezte, hogy a 0 és + 5 m. viz alatti középmélységek és területek némely keresztszelvényben kissé megfogytak és ott is, a hol növekedtek, csak keveset növekedtek. Ároktő és Puszta-Domaháza, illetve Dorogma és Tisza- Szőllős közt az anyameder fejlődésében határozott visszaesés mutatkozik, a mennyiben a középmélység majd minden kereszt- szelvényben megfogyott és a szelvényterület is legtöbbnyire kisebb lett. E jelenség némi részben az ottani tulszéles hullámterekkel látszik összefüggésben állni. Tisza-Sas és Mindszent között a fenti értelemben szintén visszaesés mutatkozik az anyameder fejlődésében, mely Cson- grádig a tulszéles hullámtérrel, Csongrádon alul pedig a Kőrösök beömlésével látszik összefüggésben állni. A Kőrösök vizének beömlése nagy mértékben duzzasztja a Tisza vizét. 1881-ik év óta azonban határozott javulás mutatkozik e tekintetben. A Maros beömlésének duzzasztó hatása szintén kimutatható több évről, ügy látszik, hogy a Maros általában meglassítja a Tisza vizének folyását a betorkolás előtt; és valószínűleg ezzel áll összefüggésben az a jelenség, hogy a marostorkolattól felfelé az alföldi vasút hidjáig fogyás mutatkozik a keresztszelvények középmélységeiben és területeiben. Szeged városnál a 0 viz alatti középmélység majd mindegyik keresztszelvénynél kissé növekedni, de a +5 m. alatti középmélység és terület kissé megfogyni látszik. A vedresházi 90. sz. nagy átmetszés alatt körülbelül Szanádig, szintén fogyás mutatkozik a keresztszelvények középmélységeiben és területeiben, mely fogyás összefüggésben látszik lenni a vedresházi átmetszés nagymérvű fejlődésével és a Maros hordalékának lerakódásával, mintha az átmetszésből elmosott és a Maros hordalékából lerakódott nagytömegű földet a Tisza nem bírta volna eddig egészen feldolgozni és tovább szállítani. Zentától kezdve végig a Dunába ömlésig a középmélység egy-két helyen fogyást mutat ugyan, de a 0 és +5 m. viz alatti szelvényterületek mindenütt határozottan megbő- viiltek. 2. A tokaji, szolnoki és szegedi folyamszakaszokon mutatkozó fejlődésekre nézve a rendelkezésünkre álló adatokból az tűnik ki, hogy: A 0 viz alatti keresztszelvények középmélységei az összes 681T kilométernyi hosszúságból 365 6 kilométerben növekedtek, és 2555 kilométerben fogytak; tehát az összes hossz 58°/0-ában növekedtek és 42°/0-ában fogytak. A + 5 m. viz alatti keresztszelvények középmélységei 852'8 kilométer hosszban növekedtek és 278'3 kilométer hosszban fogytak, vagyis az összes hossz 56°/0-ában növekedtek és 44%-ában fogytak. A 0 viz alatti keresztszelvények területei 482 3 kilométer hosszban növekedtek és 148‘8 kilométerben fogytak, azaz az összes hossz 76%-ában növekedtek és 24°/0-ában fogytak. A -)- 5 méter vízállás alatti keresztszelvények területei 490 0 kilométer hosszban növekedtek és 141T kilométerben fogytak; vagyis az összes hossz 78°/„-ában növekedtek és 22%-ában fogytak. A Tisza medrének feneke tehát a folyam hosszának több mint fele részében mélyedett, a mederszelvény területe pedig a folyamhosszuak több mint 3/4-ed részében megbővült. 3. A meder fejlődése által 1884-ik év végéig megmozdított földtömeg, eltekintve az átmetszésekben megmozdított földtömegektől, — mind a három szakaszban a 0 viz alatti szelvényben összesen mintegy 48'571,000 in3, ellenben ebből egy rész ismét lerakodott, mely az átmetszésekben megmozdított földtömegekből és a mellékfolyók hordalékából lerakódott földtömegekkel együtt 7.244,000 m3; ennélfogva a 0 viz alatti keresztszelvényekből mintegy 41.327,000 m3 látszik végleg elmosottnak. A -f 5 m, vízállások alatti keresztszelvényekben meg- mozdittatott összesen 75.737,000 m3, ebből lerakodott 8.595,000 m3, tehát 67.142,000 m3 végleg elmosatott. Ezekből úgy látszik, hogy áttalában véve mintegy 67 millió köbméternyi földmunkát végzett a Tisza önerejéből és pedig ennek körülbelül 2/3-ával a 0 viz alatti keresztszelvényeket bővitette; a miből kitetszik, hogy a Tisza magamagát a talajba általában mélyebben beágyazta a szabályozás megkezdése óta.
