Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. 47 Ezzel azonban csak az a fejlődési arány van megállapítva, a melyben a közép tiszai szakasz a szomszédos szakaszokkal szemben áll, és még ebből nem következik okvetet- leniil, hogy 1881. év óta a közép tiszai szakasz nem romlott meg, és nincs aggasztóan elfajuló állapotban. Ez a kérdés tehát még további fejtegetést kíván. Az 1881. előtt közvetlenül létezett állapotról azonban nem rendelkezünk oly felvételekkel, melyeket az 1881. utáni felvételekkel összehasonlítva, kimutathatnók azokat a változásokat, melyek a közép tiszai szakaszon 1881. év óta véghez mentek. E tekintetben egyedül a vízállások magasságairól vezetett jegyzetek állnak rendelkezésünkre; de miután a vízállások magasságaiban minden véghezment változás hatása mutatkozik, és azokban mintegy láthatóvá és megmérhetővé válik, a vízállások oly nyomós adatok, hogy már ezekből is elegendő biztossággal következtethetünk a közép Tisza kedvező irányú fejlődésére vagy elfajulására. Miután a 8. §-ben már részletesen fejtegetve vannak a nagyvizek 1881. év előtti és utáni lefolyásának magasságai, e helyen röviden csak az ott megállapított eredményekre és különösen a szolnoki vízállások magasságaira szorítkozhatunk. Az 1876/80. és 1881/86. évi nagyvizek hoszszelvényein (VI. és VII.) a nagyvizek lefolyásai körülbelül egyenlő jelle- güeknek látszanak Tokajon alól egészen Ughig, és magából a hoszszelvényből ki nem vehető, hogy a közép Tisza állapota megromlott-e vagy sem 1881 után ? A lefolyó nagyvizek magasságainak összevetéséből azonban kitűnik (Л melléklet), hogy azok a nagyvizek, melyek Tokajnál 5—6 méterre emelkedtek, és ezeknek 0 viz feletti átlagos magasságát egységnek véve, ezek lefolytak: Tisza-Fürednél 1876/81-ben 0'936 átlagos magasság mellett 1882/85-ben 0’905 „ „ „ 1876/81-ben 1-002 „ „ „ 1882/85-ben СШЗ „ „ „ 1876/81-ben 1-043 „ „ „ „ 1882/85-ben 0’848 „ „ „ Továbbá a Tokajnál 6—7 méter magasság közt mutatkozó nagyvizek átlagos magasságát szintén egységnek véve, ezek lefolytak : 1876/81-ben 0"846 átlagos magasság mellett 1882/85-ben 0"871 „ „ „ 1876/81-ben 0-902 „ „ „ 1882/85-ben 0‘927 „ „ „ 1876/81-ben 0"925 „ „ „ „ 1882/85-ben 0’883 „ „ „ Végül a Tokajnál 7 méteren felül emelkedő nagyvizek átlagos magasságát egységnek véve, ezek lefolytak : Tisza-Fürednél 1876/81-ben 0'820 átlagos magasság mellett 1882/85-ben 0‘774 „ „ „ 1876/81-ben 0"968 „ „ „ 1882/85-ben 0"866 „ „ „ 1876/81-ben 0"106 „ „ „ „ 1882/85-ben 0"791 „ „ „ Ezekből a 0 viz feletti magasságok arányszámaiból világosan kitűnik, hogy Tisza-Fürednél, Szolnoknál és Csongrád- nál, vagyis a közép tiszai szakasz kezdetén, közepén és végén a nagyvizek általában véve kisebb magasságok mellett folytak le 1881-ik év után, mint előtte; tehát a nagyvizek lefolyásának körülményei határozottan javultak az utóbbi években. Kivételt ez alól csak a 6—7 méter közti nagyvizek » n Szolnoknál n Csongrádnál Tisza-Fürednél Я n Szolnoknál Csongrádnál 11 V) Szolnoknál Csongrádnál képeznek, melyek Tisza-Fürednél és Szolnoknál a magasság 25/iooo részével, azaz mintegy 15—17 centiméterrel magasabbra emelkedtek 1881 után, mint előtte. E kivételes vizszinemelkedésnek okai eddigi adatainkból ki nem deríthető, de annyit tudunk, hogy oka nem az anyameder elfajulásának tulajdonítható, mert az 5—6 méter magasságú nagyvizek lefolyása, melyek legnagyobbrészt még az anyamederben folynak le, határozott javulást mutatnak 1881-ik év óta, annak jeléül, hogy a szóban levő kivételes vizszin- emelkedés okai nem az anyamederben, hanem annak partjain a hullámtereken keresendők. Tekintetbe vévén ezek után, hogy a szolnoki, vagyis közép tiszai szakaszon fejlődött ki — a szabályozás előtti állapothoz képest és a szóban forgó bárom szakasz között — legkedvezőbben a meder legnagyobb mélysége, a -f- 5 in. vízállás alatti keresztszelvények középmélysége és a 0 viz alatti keresztszelvények területe. Tekintetbe vévén továbbá, hogy noha a közép tiszai szakaszon csak középszerű fejlődést mutat a 0 vízállás alatti keresztszelvények középmélysége és a nagyvizek lefolyásának magassága: de e szakasz fejlődése csak a másik két szakasz fejlődéséhez arányitva mondható középszerűnek ; mert különben egymagát tekintve tetemes fejlődést mutat, ugyanis a 0 viz alatti keresztszelvények középmélysége a szakasz egész hosszának 59-9%-ában, azaz 3/5-öd részében növekedett, a nagyvizek lefolyásának magasságai pedig általában alacsonyabbak lettek az utóbbi időkben. Tekintetbe vévén végül, hogy noha a közép tiszai szakasz fejlődése a +5 m. vízállás alatti keresztszelvények területeinek, s ezzel kapcsolatban a 0 és +5 m. viz alatti keresztszelvényekből elmosott földtömegek mennyiségének, valamint az átmetszések kiképződésének tekintetében hátrább maradt a szomszédos szakaszok fejlődésénél; de azért e szakaszban is nagymérvű fejlődés mutatkozik; nevezetesen a + 5 m. vízállás alatti keresztszelvények területe a szakasz egész hosszának 74%-ában, vagyis körülbelül 3/4-ed részében megbővült, a 0 viz alatti szelvényekből kilométerenként egyre-másra mintegy 62,600 köbméternyi földtömeg, a + 5m. vízállás alatti szelvényekből pedig kilométerenként mintegy 69,800 köbméternyi földtömeg mutatkozik a Tisza ereje által elmosottnak és az e szakaszon létező összes 16 db. átmetszésből 6 db. átmetszés anyamederré képződött. Mindezeket tekintve, határozottan kimondható, hogy a közép Tisza állapota 1881-ik év óta nem romlott meg és általában véve nincs elfajuló állapotban; sőt némely tekintetben e szakaszon még kedvezőbb fejlődés észlelhető, mint a másik két szomszédos szakaszon. 17. §. Mely okoknak és körülményeknek tulajdonítható, hogy a + 5 m. vízállás alatti keresztszelvények bővülése és az átmetszések képződése a közép tiszai szakaszon aránylag leghátrább maradt ? (II., III. és IV. rajzlapok.) Noha a fentiek szerint a szolnoki, vagyis a közép tiszai szakasz nincs elfajuló állapotban, de tagadhatlan, hogy e szakaszon a -f 5 m. vízállás alatti keresztszelvények bővülése és
