Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
45 Szolnok városon felül fekszik 1—2 kilométerre. Ha ugyanis e kanyarnak állapota hozzájárult volna a szolnoki jégtorlódás létrejöttéhez, akkor vagy magában az elvágott kanyarban, vagy az elvágott kanyarnak alsó végén а 77й sz. átmetszés alsó torkánál levő kanyarban akadt volna meg legelsőbben a jég; holott nem itt, hanem 3—4 kilométerrel alantabb akadt meg, annak kétségtelen jeleül, hogy a Szolnok város alatti és nem feletti körülmények következtében keletkezett a jégtorlódás. 14. §. I A megejtett vizsgálatok és összehasonlítások eredményei. A 4—13. czikkekben részletesen elősorolt vizsgálatok és összehasonlítások eredményei a következőkben foglalhatók össze: a) A Tisza medrének legmélyebben fekvő pontjai, a 4. §. szerint, a szolnoki, vagyis a közép tiszai szakaszon 14'3°/0-kal kedvezőbben fejlődtek, mint a tokaji szakaszon, és ll'5°/o-kal kedvezőbben, mint a szegedi szakaszon. A mi tehát a meder legmélyebb pontjainak fejlődését, illeti, konstatálható, hogy az a közép tiszai szakaszon legkedvezőbben fejlődött, és legkedvezőtlenebbül a tokaji szakaszon. b) A 0 viz alatti keresztszelvények középmélysége az 5. §. szerint legkedvezőbben fejlődött a tokaji szakaszban, ennél 5'9°/0-kal kedvezőtlenebb a közép tiszai szakasz, és l5‘5°/o-kai kedvezőtlenebb a szegedi szakasz. E tekintetben tehát legkevesebbet fejlődött a szegedi szakasz. c) A +5 m. vízállás alatti keresztszelvények középmélységei (szintén az 5. §. szerint) legkedvezőbben fejlődtek a szolnoki szakaszon, ennél a tokaji szakasz 4'l°/0-kal maradt hátrább, a szegedi szakasz pedig 22'6°/o'kal. A szegedi szakasz tehát e tekintetben is legkedvezőtlenebbül fejlődött. d) A 0 viz alatti keresztszelvények területei, a 6 ik §. szerint a szolnoki szakaszon fejlődtek ki legkedvezőbben, és pedig 2’4°/0-kal kedvezőbben, mint a tokaji, és 14-6°/0-kal kedvezőbben, mint a szegedi szakaszon. A 0 viz alatti keresztszelvények területei ennélfogva szintén a szegedi szakaszban fejlődtek ki legkevésbé. e) A -f- 5 m. vízállás alatti keresztszelvények területeit tekintve, szintén a 6. §. szerint, legkedvezőbb fejlődés állott be a tokaji szakaszon, ennél 4-3%-kai maradt hátrább a szegedi szakasz és 6°/0-kai hátrább a szolnoki szakasz. A közép tiszai szakasz fejlődése tehát e tekintetben legkedvezőtlenebb volt. /) A mi a Tisza meder fejlődése által elmosott földtömegeket illeti, azt látjuk a 7. §-ből, hogy a 0 viz alatti kereszt- szelvényekben aránylag legnagyobb földtömeg mosatott el a tokaji szakaszon, melynél a szolnoki szakaszon kilométerenként mintegy 36,000 köbméterrel kevesebb, a szegedi szakaszon pedig mintegy 15,600 köbméterrel kevesebb földelmosás mutatkozik. Aránylag tehát legkevesebb földtömeg mosatott el a szolnoki szakaszon. ej) A -j— 5 m. vízállás alatti keresztszelvényekből elhordott köbtömegeket tekintve, szintén úgy látszik, hogy a tokaji szakaszon történt a legtöbb elmosás; ennél kilométerenként mintegy 61,300 köbméterrel kevesebb mosatott el a szegedi, A KÖZÉP TISZ és mintegy 125,600 köbméterrel kevesebb a szolnoki szakaszon. E tekintetben tehát szintén a szolnoki szakaszon mutatkozik aránylag a legkevesebb fejlődés. h) A nagyvizek lefolyásának magasságait tekintve, a 8. §. szerint, a szegedi szakasz fejlődése áll leghátrább, melynél a szolnoki szakasz fejlődése kedvezőbb, és a mennyire ki lehet venni, a tokaji szakasz még kedvezőbb. i) Az átmetszések képződése tekintetében, a 9. §. szerint, a tokaji szakaszon képződtek ki aránylag legnagyobb mértékben az átmetszések, és a szolnoki szakaszon legkevésbé. k) A mederkanyarulatok számát általában tekintve, — a 10. §. szerint — legkedvezőbb a szolnoki szakasz állapota; de ha a kanyarok aránylagos hosszát tekintjük, általában a szolnoki szakasz van legkedvezőtlenebb állapotban. Ellenben, ha az éles kanyarok számát és hosszát vesszük, melyek veszélyesek szoknak lenni, akkor a szolnoki szakasz állapota aránylag a legkedvezőbb, és legkedvezőtlenebb a tokaji szakasz. l) A veszélyes partszakadások hosszának tekintetében — a 11. §. szerint — legkedvezőbbnek látszik a tokaji szakasz állapota, legkedvezőtlenebb a szegedi szakaszé. m) Zátony- és szigetképződések tekintetében is úgy látszik, — a 12. §. szerint — hogy a tokaji szakaszon képződik a legkevesebb, és legtöbb a szegedi szakaszon. n) Végül a jégmegakadások tekintetében, a mennyiben összefügg az éles kanyarok számával és hosszával, —a 13. §. szerint — legkedvezőbb a szolnoki szakasz állapota. Oly jégdugulások tekintetében pedig, melyek a védgátakra nézve veszélyesekké válhatnak, legkedvezőtlenebbnek látszik a tokaji szakasz és legkedvezőbbnek a szegedi szakasz. o) A fentebbi a—n pontok alatt elsoroltak szerint tehát: A tokaji szakaszon fejlődött ki legkedvezőbben a 0 viz alatti keresztszelvények középmélysége (b pont), a + 5 m. vízállás álatti keresztszelvények területe (e pont), a 0 és + 5 m. vízállások alatti mederszelvényekből elmosott földtömegek mennyisége (/, g pont), úgyszintén legkedvezőbb a tokaji szakasz állapota a nagyvizek lefolyásának magasságait (h pont), az átmetszések fejlődését (i pont), a veszélyes partszakadások hosszát (l pont), és a zátony- s szigetképződéseket tekintve (m pont). Továbbá középszerű fejlődést mutat e szakaszon a + 5 m. vízállás alatti keresztszelvények középmélysége (c pont), és a 0 viz alatti keresztszelvények területe (cl pont). Legkedvezőtlenebbül fejlődött ki e szakaszon: a meder legnagyobb mélysége (a pont), úgyszintén a meder-kanyarulatok számát és élességét tekintve (k pont), valamint a jégmenés megakadása és dugulása tekintetében (n pont) is e szakasz állapota a legkedvezőtlenebb. A szolnoki szakaszon fejlődött ki legkedvezőbben a meder legnagyobb mélysége (a pont), a + 5 m. vízállás alatti kereszt- szelvények középmélysége (c pont) és a 0 viz alatti kereszt- szelvények területe (d pont), úgyszintén e szakasz állapota a legkedvezőbb az éles kanyarok száma, és hossza tekintetében (k pont). Továbbá e szakaszon középszerűen fejlődtek ki a 0 vízállás alatti keresztszelvények középmélységei (b pont) és e szakasz állapota közbiil áll a nagyvizek lefolyásának magasságait tekintve (h pont), valamint a veszélyes partszakadások hossza (l pont), a zátony s szigetek képződése (m pont) és a veszélyes jégdugulások (a pont) tekintetében. — A FEJLŐDÉSE.
