Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A VÍZRAJZI osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. 15 A szegedi folyamszakasz fejlődése ugyanis határozottan hátrább áll a közép Tisza fejlődésénél. Mindaddig tehát, mig a szegedi szakasz fejlődésének nagyobbmérvli előhaladása ki nem mutatható, káros eredménynyel járhatna a vele szomszédos közép tiszai szakasz fejlődését nagy mérvben siettetni; mert azzal csak szaporittatnék egyrészről a szegedi szakaszba lejutó iszapmennyiség; pedig e szakasz saját mellékfolyóinak iszaphozományát és a saját képződéséből eredő hordalékot sem birta eddig feldolgozni, illetve továbbvezetni; másrészről a közép tiszai szakasz erőszakos fejlesztésével, illetve a tulszéles hullámterek eltöltésével aránylagosan gyorsittatnák a Tisza nagyvizének leérkezése a szegedi szakaszra és növelné azon eshetőségeknek számát, melyekben a Tisza nagyvize összetalálkoznék a Kőrös és Maros nagyvizeivel ; a minek természetes következménye lenne, hogy Cson- grádon és Szegeden többször kaphatnánk magas vizeket, mint különben, és ezek esetleg még magasabbra emelkedhetnének, mint eddig. Azonban önként értetődik, hogy a partvédelmi munkák és egyes átmetszések bővítése, melyek a nagyvizek lefolyását észrevehetőleg nem gyorsítják, ha különben fontos helyi érdekek követelik, hamarább is megkezdhetők a közép tiszai szakaszon, mielőtt a szegedi szakasz fejlődésének nagymérvű előhaladása konstatálható lesz, épen azért, mivel az ily szórványos kisebb munkák a nagyvizek lefolyását nem képesek észrevehetőleg meggyorsitani és ezzel a szegedi szakaszon káros lerakodást vagy vizszinemelkedést nem okozhatnak. 15. Általános megjegyzések a Tisza fejlődéséről. Noha a közép Tisza fejlődésének előhaladása és 1884-ik évi állapota a fentebbi fejtegetésekkel lehetőségig ki van mutatva és azzal a kitűzött feladat megoldása be van fejezve, mégis mielőtt fejtegetésünket bezárnék, igen érdekesnek tartjuk általános megjegyzések gyanánt elősorolni mindama eredményeket, melyek kutatásaink által a Tisza fejlődésére vonatkozólag kiderültek. A rendelkezésünkre álló adatok nem elegendők ugyan arra, hogy belőlük a Tisza fejlődésének részleteire teljesen biztos következtetéseket vonhassunk le, körülbelőli tájékozásra azonban elegendők, és addig is, mig a sok időt, munkát és költséget igénylő alapos, kimerítő tanulmányozást meg lehet ejteni a Tisza egész hosszában, mindenesetre hasznos azokat az eredményeket megismerni, melyek a létező adatokból is már kisebb-nagyobb pontossággal kimutathatók. A létező adatokból pedig a tokaji, szolnoki és szegedi folyamszakaszok fejlődésére nézve a következők tűnnek ki: a) A Bodrog beömlése Tokaj alatt a 0 és + 5 m. vízállások keresztszelvényeinek közép mélységeiben némi csekély fogyást látszik ugyan okozni; de ennek daczára ugyanott a keresztszelvények területei — egy keresztszelvényt kivéve — nem kisebbedtek, sőt még némi bővülést is mutatnak. A Sajó-Hernád beömlésének hatása, az eddigi adatokból ítélve, úgy látszik azt eredményezte, hogy a 0 és + 5 m. viz alatti középmélységek és területek némely keresztszelvényben kissé megfogytak, és ott is, a hol növekedtek, csak keveset növekedtek. Ároktő és Puszta-Domaháza, illetve Dorogma és Tisza- Szőllős közt az anyameder fejlődésében határozott visszaesés mutatkozik, a mennyiben a középmélység majd minden kereszt- szelvényben megfogyott és a szelvényterület is legtöbbnyire kisebb lett. E jelenség némi részben az ottani tulszéles hullámterekkel látszik összefüggésben állni. Tisza-Sas és Mindszent között a fenti értelemben szintén visszaesés mutatkozik az anyameder fejlődésében, mely Csongrá- dig a tulszéles hullámtérrel, Csongrádon alól pedig a Kőrösök beömlésével látszik összefüggésben állni. A Kőrösök vizének beömlése nagy mértékben duzzasztja a Tisza vizét; 1881. év óta azonban határozott javulás mutatkozik e tekintetben. A Maros beömlésének duzzasztó hatása szintén kimutatható több évről, ügy látszik, hogy a Maros általában meglassítja a Tisza vizének folyását a betorkollás előtt; és valószínűleg ezzel áll összefüggésben az a jelenség, hogy a Maros- torkolattól felfelé az alföldi vasút hidjáig fogyás mutatkozik a keresztszelvények középmélységeiben és területeiben majd mindegyik keresztszelvénynél. Szeged városnál a 0 viz alatti középmélység kissé növekedni, de a + 5 m. alatti középmélység és terület kissé megfogyni látszik. A vedresházi 90. sz. nagy átmetszés alatt körülbelül Szanádig szintén fogyás mutatkozik a keresztszelvények középmélységeiben és területeiben, mely fogyás összefüggésben látszik lenni a vedresházi átmetszés nagymérvű fejlődésével és a Maros hordalékának lerakodásával; mintha az átmetszésből elmosott és a Marosból lerakódott nagy tömegű földet a Tisza nem birta volna eddig egészen feldolgozni és tovább szállítani. Zentától kezdve végig a Dunába ömlésig a középmélység egy-két helyen fogyást mutat ugyan, de a 0 és -j- 5 m. viz alatti szelvényterületek mindenütt határozottan megbővültek. b) A tokaji, szolnoki és szegedi folyamszakaszokon mutatkozó fejlődésekre nézve, a rendelkezésünkre álló adatokból az tűnik ki, hogy a Tisza medrének feneke a folyam hosszának több mint felerészében mélyedett, a mederszelvény területe pedig a folyam hosszának több mint 3/4-ed részében megbővült. c) A meder fejlődése által 1884. év végéig mintegy 67 millió köbméternyi földtömeg mosatott el végképen a Tisza medréből, nem tekintve az átmetszésekből elmosott és ezekből, valamint a mellékfolyók hordalékából lerakodott földtömegeket. Még pedig az egész köbmennyiségnek körülbelől 2/3-ával a 0 viz alatti keresztszelvények bővültek ; a miből kitetszik, hogy a Tisza magamagát a talajba általában mélyebben beágyazta a szabályozás megkezdése óta. Az a megnyugtató jelenség látszik továbbá a meglevő adatokból, hogy a Tisza ereje által megmozdított földtömegnek kis része rakódott le ismét a Tisza medrében és legnagyobb része valósziniileg az elvágott régi kanyarokat és hullámtereket töltötte fel, egy bizonyos része pedig valószínűleg végkép eluszott a Tiszából. A Tisza fejlődése tehát határozott előhaladást mutat abban a tekintetben, hogy az emberi czélokból emberi kezek által számára teremtett új helyzethez hozzá alakuljon és ámbár erre vonatkozó számbeli adataink nem pontosak, mégis kitetszik belőlük, hogy a Tisza vize e tekintetben már is igen nagymérvű hasznos munkát végzett. d) A nagyvizek általában nagyobb magasságokra emelkednek jelenleg, mint a szabályozás előtt. Ez természetes következménye volt a nagyvizek határtalan szétömlése meg- gátlásának, vagyis annak, hogy a nagyvizek lefolyásai töltések közé vétettek.
