Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A VÍZRAJZI osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. 9 években felvett keresztszelvények helyein, kivevén a főváros közti részt, a honnan különben is bírunk az újabbi időkből keresztszelvényeket, összesen 22 keresztszelvény vétetett fel/ A 4-ik pontra nézve megjegyzendő, hogy a különböző magasságú árvizeknek megfelelő víztömegek megismerése nemcsak a fővárosi szakaszra való tekintetből szükséges, hanem a Duna internáczionalis jellegénél fogva is, hogy bármikor, bármily kérdésben forduljon a külföld figyelme a hazai területen folyó Dunára, mindenkor legalább a vízmennyiségre nézve kész adattal állhassunk elé. Különösen szükséges ezenkívül ismerni a Duna vizemésztéseit a csallóközi Dunaszabályo- zás tekintetéből is. Ez okoknál fogva szintén szükséges megkezdeni a Duna vizemésztéseinek megmérését, még pedig elsőbben a főváros feletti szakaszon, mivel ezek becses adatul szolgáltatnak egyúttal az árvizek lefolyásának tanulmányozásához is, annak bevégezte után pedig a főváros alatti szakaszon az ország határáig. A vizemésztési mérések csak e folyó évben lesznek megindíthatok, mivel a hozzá való műszerek és eszközök a folyó évben szereztetnek be. Különösen azokon a helyeken fognak ily mérések végrehajtatni, melyek a vizemésztések megállapítására tavaly a helyszínén kiválasztattak és arra alkalmasaknak találtattak. Az 5-ik pontban a nagyvizek felszínének fixirozása, felvétele és egy hoszszelvényben való felrakása mondatott szükségesnek, legalább is a szoros értelemben vett fővárosi szakaszon. A soroksári dunaág elzárásának következtében ugyanis a nagyvizek egy bizonyos hosszúságban felduzzadtak a fővárosi folyamszakaszon, de az utóbbi években végrehajtott nagymérvű mederszabályozási munkáknak múlhatatlanul enyhitőleg kellett hatni e duzzadásra. Nincs azonban e hatás nagysága még kimutatva, pedig úgy általános műszaki, mint különösen a főváros biztonsága szempontjából felette szükséges az eddigi munkáknak, a vizszin-duzzadás sülyesztésében mutatkozó eredményét megismerni, minélfogva összegyüjtendők és fel- dolgozandók mindazok az adatok, melyek erre vonatkozólag már a budapesti kir. folyammérnöki hivatal által beszereztettek, és ezek a lehetőségig újabb adatokkal kiegészitendők. Ide sorolható a tavaly teljesített kisvizszinnek fixirozása, I felvétele és kiszámítása. Ugyanis a múlt évben szeptember hó 26-án déli 12 órakor Nagy-Marostól Duua-Penteléig a Duna kisvize fixiroztatott 117 kilométer hosszban, átlag 21/a kilométernyi távolságokban, összesen 59 helyen; és a talált vizszinek azonnal bemérettek a legközelebbi fixpontokból és magasságaik kiszámíttattak. A fentebbiekben röviden előadatott az az eljárás, melyet a dunai árvizek lefolyásának tanulmányozásánál — különös tekintettel a fővárosi folyamszakaszra — a vízrajzi osztály általában követendőnek tart. IV. A Hármas-Kőrös gyomai szakaszán várható árvizmagasság kipuhatolása és az egyesült Kőrösökön teljesített vizmütani felvételek. A Sebes-Kőrösnek árvizei csak 1884 óta nem terülhetnek szét az úgynevezett „Sárréten“ ; a másik két Kőrös töltései is a múltban oly gyarló állapotban voltak, hogy az árvizeket csak kivételesen bírták kiszakadás nélkül maguk között tartani, ennélfogva csak 1884 óta állott be annak a lehetősége, bogy mind a három Kőrösnek és a Berettyónak árvizei egykor összetalálkozhassanak és az összetalálkozási szakaszon az eddiginél nagyobb oly magasságra emelkedhessenek, mely az ottani töltésekre nézve esetleg veszélyessé is válhat. Felette szükséges ennélfogva annak kipuhatolása, hogy az egyesült három Kőrösben, de különösen a gyomai szakaszon mily magasságú árvizek várhatók annak következtében, hogy ma már a három Kőrös mindegyike töltések közé van fogva és árvizeiket most már nem ömleszthetik szét a lapályokon. Az árvizek várható magasságainak kipuhatolásához szükséges mindenekelőtt azt a maximális vízmennyiséget ismerni, mely a három Kőrös árvizeinek összetalálkozásából Gyománál esetleg elő fog állhatni; ismerni kell továbbá azt a viz- szinesést, melylyel ez a maximális víztömeg Gyománál le fog folyni — mindkettőnek ismeretéből —■ ismervén ezenkívül a gyomai szakasz keresztszelvényét, már kiszámítható az a magasság, melyre a viz színének Gyománál fel kell emelkednie, hogy másodperczenkint a maximális víztömeg ott lefolyhasson. A tárgy természeténél fogva mindezeket csak a valószínűség határai közt lesz lehetséges kipuhatolni. A mi a Gyománál esetleg megjelenhető maximális árvíz mennyiségét illeti, erre nézve eddigelé csak azt tudjuk, hogy a Fehér-, Fekete-, Sebes-Kőrös és a Berettyó nagyvizeiuek találkozása esetében mily másodperczenkinti összes víztömeg folyna le a nevezett folyók felső szakaszairól a gyomai alsó szakaszra; de nem ismerjük azt az arányt, melyben ez a maximális víztömeg, lefolyásának útja közben, a hullámterekéi ideglenesen hátramarad, csak annyi bizonyos, hogy az alsó gyomai szakaszon mindenesetre kevesebb a másodperczenkinti vízmennyiség, mint a felső szakaszokról lefolyó másodperczenkinti víztömegek összege; de ugyanennek megfelelően az alsó szakaszon tovább is tart az árviz lefolyása. Legelsőbben tehát azt kell kikutatni, hogy a másodperczenkinti víztömegek mily arányban fogynak, mig a nevezett folyók felső szakaszairól leérkeznek az egyesült három Kőrös gyomai szakaszára. Ezt pedig következőleg véli a vízrajzi, osztály kikutatni, illetve megállapítani: 1. Mind a négy folyón kikeresett egy-egy oly szakaszt, a honnan a vizek körlilbelől egyenlő idő alatt jutnak le a gyomai szakaszra. 2. Az igy kikeresett helyeken, valamint a gyomai szakaszon legalább is három, különböző magasságú viz lefolyását fogja észlelni, úgymint: egy kisviz, egy 2—3 méteres viz és egy magas vizet, mely legalább is 4 méteres legyen. Eddigelé csak a kisviz lett észlelve, mivel a múlt év őszén nem voltak magas vizek. 3. Az előbbi pontban kitett észlelésekből ismeretesek lesznek a különböző magasságokban lefolyó vizek esései és ezekből következtetést lehet vonni (különösen a gyomai szakaszon) a tényleg még nem észlelt maximális víztömeg lefolyásánál beálló vizszinesésre is. 4. A 2. pont szerint tényleg észlelt három rendbeli vízállásoknak megfelelő keresztszelvényekből és vizszinesésekből kiszámíthatók lesznek a tényleg lefolyó másodperczenkinti viz2 Adtassa . V
