Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

• .'-V ' .. ff-- - ^ - . ' - • i . — • ' • i

A VÍZRAJZI osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről.

vezetendők be a mércze-könyvbe a vízállások: a reggeli és esteli órákban, sőt árvíz idejében lehetőleg óránkint.

A mérczejegyző minden hó végével a mérczekönyvnek e hónapra vonatkozó lapjáról a másolatot az illető hivatalnak tartozzék beterjeszteni, úgyszintén az illető hivatal a hozzá beérkező havi kimutatásokat havonkint a minisztériumhoz, illetve a vízrajzi osztályhoz.

g) A fentiekben általánosságban előadván mindazokat a körülményeket és szükségleteket, melyek a vizmérczék rendezésénél úgy a Dunán, mint a Tiszán tekintetbe veendők és nélkülözhetetlenek, hogy ama feladatokat, melyeket a vizállási adatok gyűjtésével elérni vagy megfejteni akarunk — meg is oldhassuk; és tekintettel a vizmérczék rendezésére nézve itt általánosságban elmondottakra: a vízrajzi osztály további ; teendője: kijelölni azokat a vonalokat, melyek a vizmérczék 0 pontjainak biztos meghatározása végett újból belejtezendők;

továbbá: tüzetesen megállapítani a fentebbiekben javaslatba hozott új vizmérczék felállításának helyeit, egyetértő- leg az illető folyammérnöki hivatalokkal;

végül a vizmérczék kezeléséről — a fentebb előadottak alapján — egy részletes szabályrendeletet készíteni;

és mindezeket végleges jóváhagyás végett beterjeszteni.

II.

A Duna és Tisza vizemésztéseinek meghatározására szolgáló szakaszok kijelölése.

A vízrajzi osztály egyik leglényegesebb feladata: „a folyóknak olyan szakaszain, melyeken a vizlefolyási viszonyok az általános vízjárásra jellemzőknek tekinthetők, a lefolyó vízmennyiségnek — különböző vízállásoknál és különböző vizlefolyási viszonyok között eszközlendő — lehető gyakori meghatározása, s ezekből minden vízállásnak megfelelő vízmennyiség megállapítása“.

Az elmúlt év folyamán ez irányban a vízrajzi osztály csak annyiban fejtett ki tevékenységet, a mennyiben a Dunán és Tiszán kiválasztotta, a vizmérczék törzskönyvéhez szükséges adatok beszerzése alkalmával, a vízmennyiség meghatározására legalkalmasabb szakaszokat.

Legyen előrebocsátva, hogy valamely folyón a vizemész- tésnek, vagy más szóval: a másodperczenkint lefolyó vízmennyiségnek meghatározására alkalmas helyek, illetve szakaszok, kiválasztásánál, általában a következők szolgálhatnak irányadóul:

1. Lehetőségig úgy választandó a szakasz, hogy ott a vizsebességet úgy műszerrel közvetlenül, mint a vizszin esése által közvetve megmérhessük; minek következtében:

2. A folyam medrének partjai egymással lehetőségig párhuzamosak legyenek, és a meder alakjában szabálytalanságok vagy egymástól nagyon elütő eltérések elő ne forduljanak, vagyis a folyam vize normálisnak vehető mederben folyjon.

3. A meder természetes partjai oly magasak legyenek, hogy az árvizek is lehetőségig zárt mederben találjanak lefolyást.

4. Azonkívül a kiválasztandó szakasz lehetőségig egyenes irányú, és az egyenes irány legalább is 5—6 száz méter legyen ; minélfogva:

7

5. A rövid hosszúságú szorulatok lehetőleg kikerülendők.

6. Végül: hogy a folyó vizemésztéséről teljes képet nyerjünk, úgy választandók az észlelési helyek, a mennyire lehetséges, hogy belőlük minden jelentékenyebb mellékfolyók beömlése felett és alatt meghatározhassuk a lefolyó vízmennyiségeket.

Ezeket szem előtt tartva, az alább megnevezendő helyek mutatkoznak legalkalmasabbaknak a Dunán és Tiszán a vizemésztések meghatározására, megjegyezvén, hogy a fent részletezett feltételek mindenikének egy kiválasztott hely sem felel meg teljesen; de miután megfelelőbb szelvényhelyek egyáltalán nem találhatók, ezek is — mint különben legalkalmasabbak — felhasználhatók a vízmennyiségek meghatározására. Ily értelemben alkalmas hely mutatkozik:

A) A Dunán.

1. Pozsonynál a hajóhíd közelében.

2. Komáromnál a kis dunasziget felett.

3. Lábatlannál a Vág beömlése alatt.

4. Zebegénynél az Ipoly beömlésén alól, vagy ehelyett: Nagy-Maros és Visegrád között.

5. Budapesten a Margit- és lánczhid közt.

6. Mohácsnál a kompjárónál.

7. Batinánál a Ferencz-József-zsilip alatt.

8. Erdődnél a Dráva beömlése alatt.

9. Újvidék és Pétervárad között.

10. Gardinovcze községnél a Tisza beömlése felett.

11. Szlankamen alatt a Tisza beömlésén alól.

12. Ritopek szerb községnél a Temes beömlése alatt.

13. Báziásnál.

14. Ó-Moldován.

15. A Kazánban, és végül

16. Orsovánál.

B) A Tiszán.

A következő helyek látszanak legalkalmasabbaknak a vizemésztések meghatározására :

1. Máramaros-Szigeten felül a bocskói hídnál, a Vissó beömlése alatt.

2. A tekeházi két hid között.

3. Tivadarnál a Szamos beömlése felett.

4. Csap és Záhony között a Szamos folyó beömlése alatt.

5. Tokaj alatt a Bodrog beömlésén alól.

6. Palkonyánál a Sajó beömlése alatt, vagy e helyett: Tiszakeszi és Ároktő között.

7. Tisza-Derzsnél.

8. Puszta-Ballán.

9. Vezsenynél vagy Tigza-Kürtnél.

10. Szentes alatt a szegedi folyamszakasz 20-ik kilométerénél.

11. Algyőnél a Maros torkolata felett.

12. Szegednél a Maros beömlése alatt.

13. Tarras felett vagy Török-Becsénél, és

14. Titel felett.

A fent megnevezett helyeken teljesítendő vizsebességi mérések részint az illető folyónak saját vízmennyiségeit fogják szolgáltatni, részint a mellékfolyókból beömlő viztöme-