A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 34., 1928-1929
Tartalomjegyzék
6 A jég levonulás részletes közlése a Vízügyi Közlemények XI. évfolyamának július—december havi füzetében megtalálható. A zajlásokozta árvíz Budapesten az alsó rakpart szintté j sem érte el. A zajlás után a Duna vízállása április, május, június hónapokban a normális 2—3 m körüli volt; július végén leszállt a normális alá, majd augusztusban felemelkedett a -f3-00— +4-00 m magasságra. Innen fokozatosan apadt a víz, szeptember közepén nagyon alacsony -j-40 cm volt; szeptember közepétől december 20-ikáig +0’5----[-1-5 m között ingadozott; december 20-ikán feláradt +2-0 m-re, majd a hónap végére ismét leapadt +1-50 m szintre. December hó 25-től 28-ig gyenge zajlás volt, melyet a mellékfolyók jege okozott. 2. Tisza. A Tisza vízállásai a legutóbbi két év alatt a normálison alulinak mondhatók. Átlagos közép vízállásai nem érték e az utolsó 50 év átlagát. A Tisza folyó legjellegzetesebb észlelő állomásain a Mzép- vizelc kialakulását az alábbi táblázat tűnteti fel: A mérceállomás neve Az évi közepes vízállás %-ben Az átlagos középvíz 1876—1929. években 4928 1929 Yásárosnamény....-16 5 116 Tokaj ...................... 102 126 183 Szolnok .................. 100 103 199 Csongrád ................ 41 41 182 Szeged .................... 92 87 226 Ha nem a közép, hanem a legmagasabb évi vízállásokat vizsgáljuk, úgy kiderül, hogy a kétéves ciklus legmagasabb árvize 1928. április havában vonult le a Tiszán s hogy ennek az évnek átlagai mégis alacsonyak, azt az év végén beállt igen alacsony vizek okozták. A mérceállomás neve Az évi legmagasabb vizállás %-ben Az 1876—1929. években észlelt legmagasabb vízállás 1928 1929 Vásárosnamény. . . . 502 422 900 (1888) Tokaj ...................... 571 508* 872 V Szolnok .................. 572 522 886 (1919) Csongrád ................ 529 465 929 Szeged .................... 542 458 916 A ciklus legalacsonyabb vize 1928. év szeptemberében volt. A mérceállomás neve Az évi legalacsonyabb vizállás %-ben Az 1876—1929. években észlelt legalacsonyabb vízállás 1928 1929 Vásárosnamény....-188-158-224 (1923) Tokaj ......................-115-77-142 (1904) Szolnok ..................-160-132-180 Csongrád ................-250-210-274 (1921) Szeged ....................-190-143-226 Az egyes évek vízjárása a Tiszán az alábbi volt: 19^8. Január havában alacsony vízállás volt, mely a jég elvonulása után február—március hónapokban mérsékelt tempóban emelkedett, április hónapban pedig állandóan a közepesnél magasabb volt. Május—júniusban apróbb áradások voltak, július hó közepén megkezdődött az állandó apadás, mely mélypontját szeptember hóban érte el. November hó közepén és december hó első napjain az átlagos vízszínt el nem érő gyenge áradás volt, majd lassan leapadt a víz alacsony állásúra. A jég először december hó 20-ikán jelentkezett Tokajnál, 22-ikén pedig már az egész magyar szakaszon zajlott. A hónap utolsó napján a jég az egész magyar szakaszon megállott. 1999. A rendkívül abnormális hideg tél a Tiszán nem okozott oly súlyos helyzetet, mint a Dunán. A jég levonulása teljesen normális volt és sehol bajt nem okozott. A Tisza alacsony vízállása, az időjárás kedvező volta, végül a Tisza völgyének lényegtelen hómennyisége annyira előnyös volt a jéglevonulásra, hogy a Tisza magyar szakaszán árvíz veszély nem keletkezett. Március 20-ikán Szegednél megindult a jégzajlás, 25-ikén már zajlott az egész magyar szakaszon. Március 2G-án a zajló jég Tokajnál kisebb jégtorlaszt képezett, mely ott 7 hydrográdos (508 cm) vízállást okozott. A jég azonban már — ugyanúgy mint a Dunán — elvesztette acélosságát, nem tudott a felső víznyomásnak sokáig ellenállani, a torlasz átszakadt és a víz március 27-ikén már rohamosan leapadt, a jég pedig lassan elment, úgy hogy március hó 29-ikén a Tiszán már csak a mellékfolyók jege úszott lefelé szórványosan. Március hó 30-ikán a Tisza magyar szakaszán jég már nem volt. Május első harmadában egy kisebb árhullám vonult le a Tiszán, ugyanúgy július hó közepe után, majd megkezdődött a lassú apadás, mely az év végéig alacsony vízállást hozott. Számbavehető áradás csak november hó második felében volt, mely azonban az átlagos vízállást sem érte el. Tnnen azután lassú apadással elértük december végén az évi legalacsonyabb vízállást. A Bába folyón az évben jelentékenyebb áradás nem volt, a Dráván is csak a közepes vízállást meghaladó volt a legnagyobb vízállás. 3. A Duna és Tisza mellékfolyói. 1998. A Bába folyón ez évben jelentékenyebb áradás nem volt, a Dráván is csak a közepes vízállást meghaladó volt a legnagyobb vizállás. A Tisza mellékfolyói közül évi legmagasabb vízállás a Szamoson, Bodrogon, Zagyván, Fehér, Fekete, Kettős, Hármas Kőrösön és a Maroson csak közepes magasságú volt, a legalacsonyabb vízállás pedig egyiken sem érte el az eddig észlelt legalacsonyabb színt. Nagyobb árvíz volt a Sajón és Hernádon, melyek közül a Sajó árvize majdnem elérte az eddig észlelt legmagasabb vízállást. 1999. Ez évben a Bába és Dráva évi maximuma igen alacsony volt; a Bába kis vízszine az eddig észlelt (1927. év végéig) kis vízszín alá sülyedt. A Tisza mellékfolyói közül az évi maximum valamennyin az előző évhez hasonlóan csak közepes magasságú volt; jelentékenyebb árhullám ez évben is csak a Sajón és Hernádon vonult le, melyek azonban nem érték el az 1928. évinek a magasságát. A Duna és Tisza mellékfolyóin a jéglevonulás is normális volt, amennyiben a jég mindkét főfolyón előbb vonult le, mint a mellékfolyókon s így dacára a néhol 70 cm-t elérő jégvastagságnak, jégtorlódás vagy árvízveszedelem sehol sem volt. A jég a Bábán Győrnél 38—39 cm, Bodrogon Sárospataknál 56 cm, a Hernádon Hidasnémetinél 70 cm, a Sajón Felső- zsolcánál 56 cm, Kettőskőrösön Békésnél 50 cm, Hármaskőrösön Gyománál 50 cm s végül a Maroson Makónál 38 cm maximális vastagságot ért el.
