A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 32., 1917-1923

Tartalomjegyzék

7

A hó elején tetemes viz mennyiségek vonultak le különösen a Tiszán (és a Dráván) a Duna lényeges áradást nem mutatott.

Május hó. Általában csapadékban szegény volt. A Dunának 6—10, 14—17. és 18—25. közt volt tetemesebb árvize. A hó második felében különösen a Dráva volt nagy, amely a Duna alsó szakaszát duzzasztotta. A Tisza jelentékenyen nem áradt.

Június hó. 2-án és 25-én két 40—50 m/m-ig terjedő csapadékos zivatart kivéve mindössze 9—10 kisebb csapadékos nap volt. A folyók általában kis vizűek voltak.

Július hó. Zivataros 3 nagyobb eső ciklusa volt 1—4., 10—14., 18—22-ig, amikor 30—50 m/m-es esők estek. A számba vehető csapadékos napok száma 16 volt. A Duna 5—10.,

12—16-ig és 20—24. között áradt. Kisebb áradások a Dráván, Tiszán és Maroson is voltak.

Augusztus hó. Általában csapadékosnak mondható nagyobb esők : 6—9., 18—19., 24—31. A Dunának számbavehető áradása 6—14. között volt.

Szeptember hó első felében elég csapadék esett, 1—5-ig és 9—16-ig esős volt az idő. A Dunának 15—22-ig volt kisebb áradása. A hó második fele száraz л-olt.

Október hó. A hó legnagyobb része száraz és a vízállás egész hóban minimális volt. A csapadékos napok száma 7—8. X/19-én Fiúméban volt egy 110 m/m eső és a hó л-égén 30-án Zágráb körül egy 60 m/m eső.

November hó. Általában csapadékos л-olt, majdnem minden nap л-oltak kisebb esők. A folyók egész hóban kis vízállást mutattak.

December hó eleje száraz л-olt, az első hó XII. 4-én esett le a hegyekben és XII. 8-án az egész ország területén. Ettől кегйл-е gyakran havazott. A folyók állandóan kis v ízűek voltak.

1918. év

Január hó. A csapadékos napok száma 12 л-olt, ebből természetesen az Alföldön nem minden nap tekinthető csapadékosnak. A lió magassága alig haladta meg a hegyeken a 30 — 40 cm-t. A jég 24-ike körül megindult mindkét folyón. A hó első felében kis vízállások л-oltak és csak a hó második felében voltak kisebb голт1 áradások.

Február lió. Mindössze 9 nap л-olt csapadékos. A hó 21-ig állott a felvidéken egész 50—80 cm. magasságig, 22-én újabb havazás л-olt. A л-ízállás igen alacsony л-olt az egész hóban. A Duna 9—17. és 24—28. között áradt, a Tisza pedig csak a hó л-égén jelenj,éktelenül.

Március hó. 8—9. csapadékos nap л-olt és általában jelentéktelen áradások.

Április hó. 15—16. csapadékos nap. Készleges és kevés csapadékkal. A Tisza 6—16. között, a Duna 20—26. között áradt valamit.

Május hó. E hó majdnem minden napjára esett csapadék az ország különböző vidékein. Országos esőzések л-oltak 9—12. és 16—18. között. Kisebb áradást mutat a Tisza a hó közepén.

Június hó. A hó első fele szárazabb, 20 napon л-olt részleges eső. Ebből 13—14-én és 30-án országos eső, utóbbi napon Csúcsán 55 m/m csapadék л-olt. Csak a Duna áradt 15—30. között tartósakban.

Július hó. Erősen csapadékos л-olt. A csapadékos napok száma 23 volt. Országos eső volt 6—9-ig, 19—20-án, 22—23. és 30-án. 1-én Petrozsényben 45 m/m, 3-án Muraszombatban 45 m/m, 28-án Kanizsán 65 m/m és 29-én Munkácson 60 m/m csapadék л-olt. A Duna 7—16. között tekintélyes árvizet hozott le. 31-én ismét áradni kezdett.

Augusztus hó. Abnormisan csapadékos. E hóban mindössze 8—9 nap л-olt esőmentes. Ellenben országos esők voltak 9—14-ig, 18—19-ig. Nagyobb esők 8-án Tata és Modor 45 m/m, 9-én K.-Gyarmat 30 m/m, 10-én Békés 35 m/m, 11-én Budapest 30 m/m, 18-án Nagyszécsény 75 m/m, 27-én Zalaegerszegen 45 m/m, 30-án Fiúméban 95 m/m, 31.-én Csatán, Debrecenben 85—80 m/m.

Szeptember hó. 12 csapadékos nappal. Országos eső volt

8-án Tokajban 40 m/m és 28—30-ig. 29-én Kaposvárott 35 m/m esővel. A Duna áradt 1—5-ig, azután 11—20-ig ; a Tisza 1—5-ig és 11—15-ig ; a hó második felében igen kis vízállásokkal.

Október hó. 19 nap esett, ebből országos eső 4—6-ig Balassagyarmaton 30 m/m 9—13-ig, 19—20-ig és 27—31-ig. 20-án Nyitván 40 m/m, 27-én Ercsiben 30 m/m csapadékkal. 29-én a hegyekben hó is esett. A Duna áradt 1—3 és 5—15-ig. A Tisza 5—10-ig. A hó második felében Fiume körüli nagy lecsapódások következtében a Dráva erős hullámot vitt le.

November hó. 21 napon volt csapadék. A hó elején tekintélyes esőzésekkel; a hó második felében Íjazásokkal, amelyek már nem is olvadtak el. A Duna 8-ig, a Tisza pedig tekintélyes árvizet vezetve le 11-ig áradt.

December hó. 24 csapadékos nappal, majd egész hóban esett. A hónap elején hó, a hónap végén pedig hatalmas esőzések voltak, 20-án Szegeden 30 m/m, 25-én Pécsen 30 m/m és Putno- kon 25 m/m, 27-én Ercsiben 50 m/m esőkkel. A Duna 5—7-ike, 16—20-ika és tetemesebben 26—31. között áradt. A Tisza 5—7-ik, 16—24-ik és 26—31 között áradt, ez utóbbi áradás az ez évi maximális vizet eredményezte Csongrádon és Szegeden.

1919. év

Január hó. Tekintélyes árvízzel kezdődik: a Duna 7-ig, a Tisza 19-ig alaposan áradt, azontúl teli mederrel apadt. A részleges csapadékos napok száma: 17. A hó elején havas esőzések. A hónap 22-étől a л7égéig hó esett, amely még az alföldön is 20 cm. körül állt.

Február hó. 11—12 csapadékos nappal, amelyből a hó elején hó esett. 10—30 cm. hó állott a hó közepéig. Úgy a Duna, mint a Tisza 19-ig kis vízzel apadók voltak, a jég 8—15-ig mozgott. A hó közepén beállott csapadékok után 20-tól a hó végéig mind a két folyó, különösen a Tisza áradt.

Március hó. 12—13 napi részleges csapadék volt ; a hó 18—19-én havazással. 8-ig mindkét folyó apadt, 9—14-ig a Duna és 9—16-ig a Tisza tetemes árvízzel áradt, kisebb áradás лтоК még 18—22-ig és különösen a Tisza igen erősen áradt

26—31 között.

Április hó. 18—20 csapadékos nap volt. A Tisza egész hónapban egyik nagy árvizet a másik után vezette le ; a Duna is áradó volt 1—4 és 7—22-ig, ezenkívül elég nagy vízzel apadt.

Május hó. Csapadék tekintetében alárendelt jelentőségű ; mégis különösen a Tiszán e hóban oly л7ízmennyiség folyt le (7—11 fok között változott a vízállás), hogy a hó 9—14-ig terjedő időszakában az eddig észlelt legmagasabb vízállások állottak elő. A nagy vizet a tél folyamán összegyűlt hótömegek okozták.

Június hó. 10 nap volt csapadék. Csak kisebb helyi esők voltak. A Dunai—5-ig,15—20-ig és 26—30-ig, a Tisza 1—5-ig áradt, egyébként közepes vízzel apadó volt. A csapadékok tekintetében beérkező adatok meglehetősen hézagosak. A nehéz politikai viszonyok éreztetik hatásukat. Különösen Erdélyre és a felvidékre vonatkozó adatok hézagosak. Csak a Dunántúlról vehetők a megfigyelések teljeseknek.

Július hó. 14 csapadékos nap volt. Az esők nagyobb zivatarokkal jártak. 3-án a Balaton mellékén 25 m/m, 12-én Herényiben 25 m/m, 21-én Dunapentelén 25 m/m és 22-én Balassagyarmaton 20 m/m. csapadékot mértek. Bizonyára egyebütt is volt ak nagyobb lecsapódások, de hiányzottak az értesülések. A Duna 1—4-ig, 7—8-ig, 11—17-ig, 21—23-ig és 26—31-ig; a Tisza 1—5-ig, 8—18-ig és 26—31-ig áradt. Tehát e hó elég csapadékosnak mondható.

Augusztus hó. Első felében volt néhány csapadékos nap. 12—31-ig csapadék és áradás nem volt.

Szeptember hó. Csapadék szegény volt. Kisebb esők voltak 6 körül és 21—23-ig. A Dunának volt 5—7-ig kisebb áradása.

Október hó. Csak helyi esők voltak. 3-án Szombathelyen egy 55 m/m és 15-én Veszprémben 30 m/m-es zápor. A folyók kis vízállásuak és apadók voltak.

November hó. Szórványosan voltak nagyobb esőzések is. 16—17 csapadékos nap volt. 3-án Budapesten 25 m/m, 17-én Kanizsán 25 m/m, 19-én Pápán 25 m/m esőkkel. Kisebb havazás