A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 30., 1915
ELŐSZÓ. Évkönyvünk jelen kötete, a tárgybeosztást és a külső kiállítást illetőleg, semmiben sem tér el a megelőző évi kötettől, melyről mondhatni, hogy a fokozatos fejlődés során immár elérte azt a színvonalat, amelyiken túlemelni a könyvet, sem a benne foglalt anyag kényelmes felhasználása érdekében nem volt kívánatos, sem pedig bibliográfiái szempontból már nem megokolt. Valamennyi elődjétől azonban erősen eltér ez a XXX-ik kötet a benne közölt számbeli adatok szokatlanul és tartósan magas értéke tekintetében; mely meghatározásnál a »szokatlan« jelző a légköri csapadékadatokat illeti, a »tartósság« pedig a vízjárásra vonatkozik. A légköri csapadékokat illetőleg ugyanis — mint ez az alább következő szakjelentésböl látható lesz — egészen példanélküli volt az 1915-ik esztendő: Csak egy pillantást vetve a szakjelentéshez csatolt izohietás térképre, de különösen az ezt kiegészítő »Eltérések« térképére, meglepődve vesszük észre, hogy országszerte az évi csapadék összege a megszokott határokat messze túlhaladta. Alig van egy-két, elenyészően csekély kiterjedésű pont az országban, ahol a légköri csapadék normális volt. Kevesebb csapadék a 15 évi átlagnál csak a Magas-Tátra körül esett; általában 30—40% az esötöbblet az átlagnál, de az 50—60%-kal nagyobb évi csapadék sem tartozik a ritkaságok közé. Hidrológiai következménye ezeknek az abnormális csapadékviszonyoknak nem annyira az árvizek magasságában jelentkezett, mint inkább az évi középvizet meghaladó vízállások magasságában és rendkívüli tartósságában. Az ország kevés mérczeállomásánál nem haladta meg az 1915. évi vízállások átlaga a 20—25 évi átlagot, a legtöbb helyen körülbelül lv> méterrel magasabb szinten járt az, mint rendesen, aminek súlyos gazdasági konzekvencziái abban jelentkeztek, hogy a példátlan esőzésekből felgyülemlett s százezernyi holdakon elterülő belvizekből alig lehetett valamit is gravi- tácziós úton (szabadon) lebocsátani; mindenütt mesterséges átemelésre szorultak, ez pedig a tüzelö- és kenőanyagokban uralkodó nagy Ínség miatt csak igen késedelmesen, hihetetlenül nagy költségekkel vagy egyáltalán nem volt megvalósítható. A Balatonmenti kalamitások is ezekben a históriai nevezetességű csapadékviszonyokban gyökereztek. Budapest, 1916 október havában. A ni. kir. Országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya. Hajós Sámuel s. k., minisleri osztálytanácsos. Г
