A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 30., 1915
1. rész tartalma
XII Aránylag kisebb feleslegeket találunk a Dunántúl délnyugati és déli részein, az Északi Felföld közepén, sőt a Felső Tisza vízvidékén is, ahol csak egyes helyeken érte el a csapadéktöbblet a 20 évi átlag 30°/o-át. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a rendkívül bőséges csapadék inkább az ország középső részeit látogatta, míg a perifériákon (a Déli Kárpátok kivételével) általában kisebb mértékű volt. Mindent egybevetve az 1915. évet a csapadékban igen gazdag évek közé kell soroznunk. A csapadék időbeli megoszlása s vele kapcsolatban a hőmérsékleti viszonyok a lefolyt évben a következőkép alakultak: Az igen enyhe deczember után a januárius is rendkívül enyhe volt, úgyhogy a hó folyamán hullott szerfelett sok csapadék többnyire eső alakjában esett. A havi közép hőmérséklet 3—6 fokkal volt magasabb a normálisnál, a csapadék havi összege pedig sok helyt 100°/o-kal, sőt még többel haladta meg az átlagos értéket. A csapadék gyakorisága is szerfelett nagy volt. Februárius is szokatlanul enyhe, bár az elején hidegek is voltak (ami kis tél volt az évben, ekkor volt); a csapadék vidé- kenkint igen különböző, hol több, hol kevesebb az átlagosnál. Márczius hűvös és túlnyomóan csapadékos. Aprilis is kissé hűvös, de viszont túlnyomóan száraz. Május megint a normálisnál melegebb, bár a normálistól való eltérés csak 1 fokig menő. E hónapban már a zivataros esők dominálnak, melyek helyenkint több, másutt kevesebb esőt adtak le a normálisnál; a hónap jellege inkább száraz. Június határozottan melegebb a normálisnál, a csapadék eloszlása igen változatos, ami a gyakori zivatarok következménye; jellegre a hónap inkább esős mint száraz. Július határozottan hűvös, a havi középhőmérséklet eltérése a normálistól negatív irányban egész másfél fokig menő. Emellett a hónap igen esős volt és sajnos a csapadék gyakorisága is igen nagy volt. Augusztus a júliusnál is hűvösebb, mindenfelé 1, usque harmadfél foknyi eltérés mutatkozik a normálistól, emellett inkább esős mint száraz s a csapadék igen gyakori. Szeptember még abnormisabban hűvös mint az előző hónap, a normálistól való havi közepes eltérések másfél foktól 31/г fokig terjednek; a hónap inkább esős mint száraz s az eső gyakorisága igen nagy. Október is hűvösebb a kelleténél s emellett havi csapadékösszege kevés kivétellel igen nagy. A nagy csapadékok főleg a hónap elején estek, azontúl csak a csapadék gyakorisága s nem mennyisége volt nagy. November hőmérséklet dolgában rendkívül változatos; végeredményben hidegebb a normálisnál. Eleinte igen enyhe, a vége pedig szertelenül hideg volt. A hónap határozottan csapadékos jellegű s a csapadék gyakorisága igen nagy, ami az őszi mező- gazdasági munkálatokat rendkívül hátráltatta. Deczember végre annyi hűvös hónap után igen enyhe, sőt majdnem melegnek mondható. A havi középhőmérséklet 3, usque 6 fokkal haladta meg vidékenkint a normális értéket, ami szinte példátlan az időjárási annalesekben. A hónap emellett inkább csapadékos, mint száraz volt, de nem annyira a csapadék mennyisége, mint inkább gyakorisága volt nagy. Röviden összefoglalva a most mondottakat, rendkívül enyhe tél, hűvöses tavasz, enyhe nyárelő, hűvös nyár és igen hűvös ősz jellemzik az 1915. évet, amely ilyenformán hőmérséklet dolgában abnormitásokban szerfelett bővelkedett s nehéz küzdelmeink között mezőgazdaságunkra inkább hátrányos, mint előnyös volt. Csapadék dolgában, sajnos, talán még rosszabbul álltunk. Három igen esős, három esős és három inkább esős mint száraz hónappal csupán 2 inkább száraz mint esős és egy túlnyomóan száraz (április) hónap áll szemben. A sok csapadék leginkább a nyárra, az őszre és a tél elejére esik, aminek rendkívüli hátránya mezőgazdasági munkálatainkra eléggé ismeretes; bővebb méltatása azonban e helyen nem lehet feladatunk. A csapadék nagy mennyiségénél még hátrányosabb volt annak nagy gyakorisága, amivel a következőkben kissé részletesebben foglalkozunk. Ha a csapadékos napok számát (l millimétertől fölfelé számítva, mert csak ezek adnak némileg összehasonlítható értékeket) térképre visszük, jól áttekinthető képet nyerünk a lefolyt év csapadékgyakoriságának területi eloszlásáról. Ami először szemünkbe tűnik, az, hogy aránylag nem nagyszámú s többnyire korlátolt terület az, ahol az 1 mm-től fölfelé számított csapadékos napok száma 100-on alul van. A legnagyobb ilyen terület Erdély közepe és keleti, délkeleti részei (a Görgényi hegyek, a Hargita- s a délkeleti határhegyek kivételével), ami szépen egyezik a csapadék évi mennyiségének körülbelül normális értékével ezen a kiterjedt vidéken. Másodsorban ugyancsak 100-on alul van a csapadékos napok száma a Zagyva vízvidékének túlnyomó részén s a Sajó középső folyása körül, Szolnoktól Rimaszombatig, ami részben megint összeesik e terület legalább egy részének normálishoz közelálló csapadék- mennyiségével. Azután nyugaton a Fertő környéke tűnik ki a csapadék kisebbfokú gyakoriságával, ahol a csapadék mennyisége is közel normális volt. Ezek a nagyobb területek aránylag kicsiny gyakorisággal, melyekhez több kisebb terület csatlakozik, főleg a Kis-Alföldön s a Dunántúl felső részén, melyek részletezése azonban már túlhaladná keretünket. A nagy csapadékgyakoriság — miként már fentebb is láttuk — országos jelenség ugyan, hiszen még a Nagy-Alföld túlnyomó részén is a 100-at többnyire jól meghaladja s északi részein a 130-at is megközelíti az 1 millimétertől fölfelé számított csapadékos napok száma, mindamellett a legnagyobb csapadékgyakoriság ezúttal is, mint mindig a magas hegységekben található fel. Vezető szerepe van e tekintetben a máramarosi havasoknak, ahol a 160-at is eléri a csapadékos napok száma; ugyanígy van ez a Nagybánya körüli hegyvidék, a Görgényi hegység, a Bihar- hegység, a Déli Kárpátok s végül északon az Oszus és Babjagura kiemelkedőbb részein, ahol számos helyen meghaladja a csapadékos napok száma a 150-et. A gyakoribb csapadékképződésnek, a mindenkori időjárási helyzettől eltekintve is, kedvezőbb feltételei vannak a hegyvidéken, mint a sík földön. Amott éppen a gyakori esők, emitt a ritkább, de kiadósabb nyári (zivataros) esők a dominálok. Az 1915. év mindenesetre nemcsak a csapadék fölös mennyisége, hanem nagy gyakorisága szempontjából is felettébb abnormis volt. Budapest, 1916 október 6.
