A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 29., 1914
i i , *.. \ ELŐSZŐ. ÍAki sokat forgatja a Vízállások évkönyvét, az bizonyára régen érzi már hátrányát annak, hogy a vízmérczékre vonatkozó általános tudnivalók, mint: a mércze fennállása idejére, időközi változására, az adatok felhasználásánál eszközlendö korrekcziók mértékére vonatkozó, szóval a mérczék historikumával összefüggő dolgokat is más (az A-val jelölt) kimutatásban kellett keresni, s a 0 pontok magasságát, úgyszintén a jelentés évében észlelt, valamint az eddig előfordult nevezetesebb vízállások is más (a fí-vel jelölt) kimutatásban voltak találhatók.^ Ennek, a használatnál felette kényelmetlen, s nyomdatechnikai szempontból sem egészen kifogástalan berendezésnek véget vetendő, a jelen évfolyamtól kezdődően az említett két kimutatás egybefoglalva fog közöltetni, úgy hogy az egyes mérczékre, mint adatforrásokra vonatkozó mindenféle történed, vagy mondjuk törzskönyvi kérdésekre egy helyütt: a nyitott könyv mindkét oldalára terjedő kimutatásban fogunk felvilágosítást kaphatni. Meglehetősen feltűnő hiányossága volt a könyvnek az is. hogy a napi észlelések táblázataiban sem a mérczék állóhelyéről, sem az azokat a folyamrendszer keretén belül megillető jelentőségről bővebbet nem találni, de arról sem adtak felvilágosítást a napi észlelések táblázatai, hogy a közölt vízállásnak az ottani vízjátékhoz viszonyítva, vagy a havi és évi közepeknek a sok évre visszamenő adatokból vonható általános közepekhez mértten mi a jelentősége, normális vízzel van-e dolgunk, nagynak vagy kicsinek tekinthetö-e az illető vízállás stb^ Ezeken a most említett hiányokon úgy segítettünk, hogy a folyó évtől kezdődően közöljük a napi észlelések táblázatának felső szélén: aj a mércze állóhelyének távolságát egy meghatározott kezdőponttól (a Dunán a budapesti Széchenyi-Lánczhídtól, a mellékfolyóknál pedig a torkolattól), b) a mércze helyzetrajzi fekvését meghatározó adatokat a 0 pontok (eddig is megadott) tengermagasságával együtt, c) a vízmércze fölött elterülő vízvidék csapadékgyüjtö területének nagyságát. A táblázatok alsó szélén pedig az eddig is közölt havi közepeken kívül, a melyekből az évi legmagasabb víz vastagabban, az évi legkisebb pedig aláhúzottan fog megjelenni, adjuk még: a) a folyó évi középvízállást, b) ez utóbbi adat jelentőségének megítélhetése végett az észlelések kezdetétől a jelentés évéig terjedő időszakra kiszámított éviközepet, c) az eddig észlelt legnagyobb és legkisebb vízállás idejét és magasságát. jErösen szembeötlő, mert a könyv külső megjelenésében is már észrevehető az a változás, a melyen ez évfolyamtól kezdődően a rajzmellékletek átmentek. Ugyanis észlelő állomásaink folytonos bővülésével s a múlt évben életbeléptetett amaz elvből folyólag, hogy a csapadékmérési adatok is mind grafice közöltéinek, annyira megszaporodott a rajzmellékletek száma, hogy ezeknek a könyv egyik táblájához ragasztott lefíentyük között való csatolása eléggé gyakorlatiasnak már nem bizonyult, mert sem a nagyszámú és szokatlan méretű mellékletek együttmaradása nem látszott már biztosítottnak, sem pedig, mivel a mellékletek együttvéve többet igényeltek a könyv összefoglaló hátából, mint maga a kötött szövegrész, a szépészeti, úgyszintén a bibliotechnikai követelményeknek sem lehetett volna már megfelelni, nem is szólva arról, hogy a külön mellékletek nagymennyisége
