A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 7., 1892
1. rész tartalma
ELŐSZÓ ÉS BEVEZETÉS. Midőn „A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások“ VII-ik kötetét, mely az összes folyóinkról és tavainkról összegyűjtött vízállásokon kívül még az egyes vízvidékekre hullott csapadékok adatait is magában foglalja, a közhasználatnak átadjuk, szükségesnek tartjuk röviden fölsorolni és lehetőleg megokolni azokat a változásokat, melyek eddigi vízállási kiadványainkkal szemben ezen kötetben észrevehetők. Programmunktól a jelen VII-ik kötet szerkesztésénél sem térünk el, a mennyiben a „Vízállások“ közlését 1887. évben megkezdve, már kimondottuk volt, hogy mihelyt a múlt idők adatainak közzétételét befejezzük, ezt követőleg az egy-egy évi vízállási adatoknak hazánk összes folyóiról együttesen, évenkinti csoportosításban való közlését megkezdjük. Az eddig kibocsátott hat kötetben ugyanis a közlendő adatok rengeteg halmaza miatt, valamint azon lázas törekvésünknél fogva, hogy a régebbi időkből meglevő adatok minél előbb lássanak napvilágot, kénytelenek voltunk a jelen kötetben először megvalósíthatott alaktól, az aktualitás követelő szava és az anyagi viszonyok korlátozó befolyása miatt eltérni. A Vízállások I-ső kötetében a Tiszáról, mint főfolyóról összefoglaltuk az 1876—1887. évi vízállásokat, tehát egy kötetben a mennyit az 1887. évben megkezdett szerkesztés idejében összefoglalhattunk; azután átmenve a Dunára, a 11-ik kötetben ugyanannyi éves csoportban közöltük ennek a folyamnak vízállásait; majd ismét a Tisza mellékfolyóiról adtuk egy III-ik kötetben, a Duna mellékfolyóiról és a dunántúli két tóvízről pedig egy IV-ik kötetben ugyancsak az 1876—1887. években észlelt vízállásokat, végre pedig az V-ik és Vl-ik kötetben közöltük a Tiszában és mellékfolyóiban 1888-tól 1891-ig észlelt vízállásokat. Minden egyes kötetben kiemeltük a 0 pontok magasságait, valamint kimutattuk az évi legnagyobb, legkisebb és közép vizeket és a havi legmagasabb, legalacsonyabb, úgyszintén a jeges vízállásokat. Közleményeinkkel így a folyó 1893. évben közel jővén a legközelebb múlt 1892-iki évfolyamhoz, midőn a földmívelés- ügyi minister úr kegyes intézkedése folytán a vízállási és csapadékmérési adatokat már ebben a teljesebb formában bocsáthatjuk az érdeklődők kezeihez, csupán módot nyertünk ahhoz, hogy mindazt megvalósíthassuk, a mi törekvésünknek rég időtől fogva czélját képezte. Lehetetlen volt ugyan az általunk is érzett minden hiányt már mostan kiküszöbölni, de azért tudjuk, hogy közleményünk ezen kibővített alakban való szerkesztésével nemcsak a fölmerült sokféle kivánalmaknak tettünk eleget, hanem a hydro- statisztikai szolgálat terén egy nem kiesinylendő lépéssel mégis előbbre mentünk. De, mivel a teljes tökéletesség mindig olyan czél marad, a melyet egészen elérni sohasem sikerül, azért a jelenleg követett eljárásunkat sem tartjuk olyannak, a melyen való változtatás idővel szükséges nem lehetne, miért is teljes bizalommal fordulunk mindazokhoz, kiknek ezúttal szolgálatot tenni kívántunk, fogadják törekvésünket jóakarattal és észrevételeik szives közlésével nyújtsanak nekünk segédkezet ahhoz, hogy a fölmerült közszükséglet lelkiismeretes és pontos kielégítésében feladatunkat minél sikeresebben oldhassuk meg. Áttérve ezek után a közlemények új alakjának megismertetésére, mindenekelőtt fölemlítjük, hogy a jelen kötet tárgyát képező 1892. évi adatok mellett, közlünk itt a megelőző időkről egy összehasonlító kimutatást, mely a legnagyobb, legkisebb és közép vízállásokon kívül a vízmérczék egymástól való távolságát és 0 pontjuk magasságát mutatja, valamint közöljük azokat a corrediókat is, melyeket az eddig közölt vízállásoknál végre kell hajtani, hogy az adatok a rendezés utáni О pontra vonatkoztathatók, azaz egyenértékűekké tehetők legyenek. Ugyancsak a jelen kötetben megkezdjük a csapadékadatoknak közlését is, valamint ezzel kapcsolatban úgy a csapadékoknak, mint az előállott vízállásoknak grafikai ábrázolását, tekintettel arra, hogy a vízjárási viszonyok tanulmányozását rendkívül megkönnyíti, ha a csapadékviszonyokat közvetlenül szembeállíthatjuk az általuk előidézett vízmagasságokkal. A jelentékenyen meybővült ezen kötetet — a könnyebb kezelhetés czéljából — három részre szétosztva adjak. Az első részben foglaltuk össze mindazt, a mit a régebbi közleményeinkben foglalt adatok használatánál is figyelembe veendőknek tartunk, vagyis az összehasonlításhoz és egybevetéshez szükséges általános tudnivalókat; a második részben foglaltatnak az 1892. évi vízállások és csapadékokra vonatkozó adatok, vagyis a tulajdonképeni vízállási táblázatok; a harmadik részben pedig az adatokat graficze földolgozva állítottuk össze. Minden egyes rész összeállításánál figyelemmel voltunk ugyan arra, hogy világosan és félreérthetlenül közölve legyen mindaz, a mi az adatok fölhasználását a lehetőségig könnyűvé teszi, és azt a fáradtságot sem sajnáltuk, hogy a fontosabb tudnivalókat a világosság kedvéért minden lapon újra meg újra ismételjük, mindazonáltal szükségesnek tartjuk itt a bevezetésben is rendszeresen összefoglalva elmondani mindazt a változást vagy újítást, a mit a jelen kötet az eddigiekkel szemben felmutat. Az első részre vonatkozólag ugyanis megjegyezzük, hogy: a) az 1876—1892. évekről már közzétett vízállási adatoknak, a rendezés szerinti 0 vízszinre való vonatkoztatása czéljából egy kimutatást szerkesztettünk, a melyben az előző évek alatt végzett vízmérczerendezések eredményei, és ennek alapján a vízállások Il-ik, IV-ik, V-ik és Vl-ik előző köteteiben közölt helyreigazítások s módosítások már mind figyelembe vétettek; tehát egybefoglaltan adjuk azon kulcsot, melylyel a vízállási adatok egyenértékűekké tehetők. A correctiókra nézve megjegyezzük, s ezt különösen hangsúlyozzuk, hogy a kiszámításnál nem a vízmérczék 0 pontjairól adott különféle s egymástól sokszor lényegesen eltérő kottákban mutatkozó különbözeiét használtuk fel, hanem azon tényleges mértéket kutattuk ki, melylyel az illető vízmércze idöszákonkint az elfogadott rendezés szerinti 0 vízszinnél magasabban vagy alacsonyabban állott; mert legtöbbször változatlanul egy és ugyanazon magasságban állottak fenn a 1*
