A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 6., 1888-1891
Tartalomjegyzék
E L Ó S Z 0. A magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások Vl-ik kötetét — mely a Duna és mellékfolyóinak, valamint a Balaton és Fertő tavaknak 1888—1891. évi vízállásait foglalja magában — közhasználatra bocsátva, szükségesnek tartom ez alkalommal is a következőket megjegyezni: A jelen kötetben — szintén úgy, mint az előbbiekben — a vízállások tényleges leolvasásai vannak közölve, de minden mérczénél ki van tüntetve a rendezés szerinti végleges „0“ pont magasság is kapcsolatban azon különbözettél, mely az illető évi tényleges leolvasásokhoz adandó, vagy azokból levonandó, hogy ezen leolvasásokat a későbbi vízállásokkal össze lehessen hasonlítani. A Száva menti vízmérczékre nézve azonban eme különbözetek a jelen kötetben sem voltak közölhetők, a mennyiben a folyó mentén a régi fixpontok — melyek a rendezés szerinti „0“ pont magasságokkal összefüggnek — elpusztultak, újabb magasságmérés pedig még nem történt; minélfogva ezen vízmérczék „0“ pontjának jelenlegi magassága még most ismeretlen és csak annyit mondhatunk, hogy az itt közlött években nem változtak a „0U pontok; továbbá, hogy a károlyvárosi, szredicskói és zágrábi vízmérczék magassága a rendezés után is ugyanaz marad, mint eddig volt. A Rába és mellékfolyóinál a folytonos távolság rovatában a zár jel közt levő számok a szabályozás utáni állapotra vonatkoznak. A vízmérczék „0“ pontjainak tengerszín fölötti magasságát nem lehetett mindenütt egy egységes hasonlító síkra vonatkoztatni, vagyis a régi folyamszabályozási fixpontokkal összekötni, a mennyiben nagy távolságok megnivellálása vált volna szükségessé; ennek folytán kénytelenek voltunk helyenként a katonai fixpontokat felhasználni, esetleg pedig egészen mellőzni a ,,0“ pont tengerszín fölötti magasságának megadását. Ha a vízállások rendes észlelései idején kívül esett a kulmináczió ideje egy nagyobb áradásnál, vagy a legkisebb vízállás az apadásnál, ilyenkor apróbb számokkal vannak közbeiktatva a vízállások beálltuknak idejével együtt. Végül a zimonyi, báziási, drenkovai és orsovai vízmérczékre vonatkozólag a következők jegyeztetnek meg, a mely megjegyzések egyúttal a 2-ik kötetben ide vonatkozólag közlött adatok kiigazításául szolgálnak : 1. A zimonyi vízmércze „0“ pontjának magassága 1888. előtt 66’279 m. volt az újabban beszerzett adatok szerint; és így 1876-tól 1887-ig a levonandó különbözet nem F33, illetve 1*26 m., hanem 095 m. 2. A báziási, drenkovai és orsovai vízmérczék „0“ pontjainak tengerszín feletti magasságai — a legújabb aldunai alapmagasságméréssel meghatározva — véglegesen e kötetben vannak közölve, tehát a 2-ik kötet ide vonatkozó kottái e szerint átigazítandók; valamint a báziási mérczére nézve ott közölt — 21 cm. különbözet is 0-ra igazítandó, a mennyiben hajózási szempontból ezen mércze „0“ pontja a rendezéssel nem változik meg. Budapest, 1893. július havában. Péch József, ministeri osztálytanácsos.
