A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 4., 1876-1887
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ. A magyar állam jelentékenyebb föl jóiban észlelt vízállások IV. kötetét — mely a Duna mellékfolvóinak, valamint a Balaton és Fertő tavaknak 1876—1887. évi vízállásait foglalja magában — ezennel a közönség használatára bocsátva, a következőket jegyzem meg. A jelen kötetben is a vízállások tényleges leolvasásai vannak közölve, de mindegyik mérczénél — a hol csak lehetett — ki van téve a „0“ pont rendezés utáni magassága, valamint azon különbözet is, mely az illető évi tényleges leolvasásokhoz hozzáadandó, vagy azokból levonandó, hogy ezen leolvasásokat a rendezés utáni vízállásokkal össze lehessen hasonlítani. A szávamenti vízmérczékre nézve azonban ezen különbözet a jelen kötetben mégnem közölhető, a mennyiben a szávamenti régi fixpontok — melyek a rendezés utáni „0“ pont magasságokkal összefüggnek — elpusztultak, újabb magasságmérés pedig csak még ezután fog eszközöltetni, minélfogva ezen vízmérczék „0“ pontjainak jelenlegi magassága még ismeretlen és csak annyit mondhatunk, hogy a vízmérczék magassága az itt közlött években (1876—1887.) nem változott és hogy a szredicskói és zágrábi vízmérczék magassága a rendezés után is ugyanaz marad, mint előbb, de a „0“ pont tengerszín feletti magassága ismeretlen. A Rába és mellékfolyóinál a folytonos távolság rovatában zárjelben levő számok a szabályozás utáni állapotra vonatkoznak. A vízmérczék „0“ pontjainak adriai tengerszín fölötti magasságaira vonatkozólag megjegyzem, hogy miután azokat nem lehetett mind a régi folyamszabályozási fixpontokból kiindulva megállapítani, kénytelenek voltunk helyenként a katonai magasság-mérések adatait elfogadni addig is, míg minden magassági adatunk egy közös hasonlító síkra — valószínűleg az egész országot behálózó katonaira — át nem lesz változtatva. Végül megjegyzem, hogy a jelen kötet vízállásai reggel 7—8 és déli 12 órakor észleltettek. Egyébként pedig az összes mérczéknél a rendes észlelés órája minden egyes hónapban külön ki van téve; ha pedig nagyobb áradásoknál a kulmináczió, vagy apadásnál a legalacsonyabb vízállás, nem erre az időre esett, ilyenkor a legmagasabb és legalacsonyabb vízállások, beálltuk idejével együtt, kisebb számokkal vannak közbeiktatva. Budapest, 1891. év deczember havában. Péch József, ministeri osztálytanácsos, a vízrajzi osztály vezetője.
