A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 3., 1876-1887
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ. Midőn a magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások III. kötetét ezennel a közönség használatára bocsátanám, a következőket tartom megemlítendőknek. Eredetileg úgy volt ugyan tervezve, hogy a jelen harmadik kötet magában fogja foglalni a Duna és Tisza összes mellékfolyóinak 1876—1887-iki vízállásait és hogy ezzel a múltra vonatkozó vízállások közlését befejezve, a negyedik kötetben már az 1887. év utáni jelenkori vízállások közlését kezdjük meg; minthogy azonban így túlságosan vaskos kötet lett volna belőle és a Duna mellékfolyóinak vízállásai nincsenek még mind átvizsgálva, nehogy e miatt a vízállások harmadik kötetének közrebocsátása még tovább késsék: czél- szerubbnek tartottuk ez alkalommal csak a Tisza mellékfolyóiban és a Temes-Begában észlelt vízállásokat közölni, a Duna mellékfolyóinak vízállásait pedig a negyedik kötet számára hagyni. A jelen kötetben is, valamint az előbbeniekben, a vízállások tényleges leolvasásai vannak közölve, de minden évre nézve, a hol csak lehetett, ki vannak téve az első lapokon a vízmérczék „0“ pontjainak rendezés utáni magasságai is, hogy ezek segítségével az átszámítás megtörténhessék a rendezés szerinti vízállásra, — a következő lapon pedig az évi legnagyobb, közép és legkisebb vízállások vannak kimutatva. A vízmérczék „0“ pontjainak adriai tengerszin feletti magasságaira vonatkozólag megjegyzem, hogy miután azokat nem lehetett mind a régi folyamszabályozási — úgynevezett Vásárhelyi-féle — fixpontokból kiindulva megállapítani, kénytelenek voltunk helyenként a katonai és vasúti magasság-mérések adatait elfogadni addig is, míg minden magassági adatunk egy közös hasonlító sikra — valószínűleg az egész országot behálózó katonaira — át nem lesz változtatva. Végül megjegyzem, hogy a jelen kötet vízállásai is, valamint az előbbenieké, reggeli 7—8 órakor észleltettek, és ha nagyobb áradásoknál a kulmináczió vagy apadásnál a legalacsonyabb vízállás, nem erre az időre esett, ilyenkor a legmagasabb és legalacsonyabb vízállások, beálltuknak idejével együtt, kisebb számokkal vannak közbeiktatva. Budapest, 1890. év deczember havában. Péch József, ministen osztálytanácsos, a vízrajzi osztály vezetője.
