A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 2., 1876-1887
ELŐSZÓ. Az 1876—1887-ik évi tiszai vízállások kiadásával 1888-ban megkezdvén a hazai jelentékenyebb folyók vízállásainak közzétételét, most folytatásul ugyanazon évekről a Duna vízállásait adja ki a vízrajzi osztály. Ezúttal is, mint a múlt évben, a vízállások tényleges leolvasásai közöltéinek és ezek átszámításait a vízmérczék 0 pontjainak végleges s jövőben állandó magasságaira — minden egyes évnél — az első lapon levő kimutatás adja meg; melynek kiegészítéséül a következő lapon az évi legnagyobb, közép és legkisebb vízállások is ki vannak mutatva. A vízmérczék 0 pontjainak tengerszín feletti magasságára nézve megjegyeztetik, hogy azt minden egyes vízmérczénél — a rendezéstől, vagyis 1888. január 1-től kezdve — az 1838-ik évben fixirozott, illetve ebből redukczió útján nyert kis vízszín képezi és így minden mércze-állomáson a 0 pont magasság okszerűleg csakis az ezen 0 vízszín fixirozása idején használt — úgynevezett Vásárhelyi-féle —- fixpontokból volt megállapítható, még pedig azon fixpontból, mely az illető vízmércze közelében van. A magasságra vonatkozó eme követelménynek részint a közelebb fekvő fixpontok időközben történt elpusztulása, részint azok megbízhatlansága miatt, nem lehetett megfelelni mindenütt; minélfogva az alább felsorolt vízmérczéknél, ugyan Vásárhelyi-féle, de már távolabb fekvő fixpontokból lettek a 0 pont magasságok meghatározva. Ilyen vízmérczék: «/ 1. a pozsonyi, oroszvári, doborgazi és remetei, hol a szapi templomon levő régi 1838-ki fixpontra vonatkoznak a 0 pont magasságok; 2. a vukovári és dáljai, hol az újvidéki régi fixpontra; 3. a zimonyi és báziási, hol a pancsovai régi fixpontra vonatkoznak. Az Aldunán levő drenkovai és orsovai vízmérczéknél pedig, eltérőleg a többiektől, az 1883-ik évi felvételek hasonlító síkja felett van megadva a magasság. Végül megjegyzem, hogy ezen vízállások naponkint reggel 7—8 órakor lettek jegyezve és ha nagyobb áradásoknál a kulmináczió nem ezen időre esett, ekkor a legmagasabb vízállás s a mennyiben kipuhatolható volt, beálltának ideje kisebb számokkal van közbeiktatva, ez utóbbinak oly kitüntetésével, hogy délb. éjf. déli és éjjeli 12 órát, d. u. és d. e. pedig déltől éjfélig, illetve éjféltől délig terjedő időt jelez. Budapest, 1889. év deczember havában. Pé c h József, ministeri osztálytanácsos, a vízrajzi osztály vezetője.
