AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

A Biztonsági Szolgálat maradéktalanul végrehajtotta feladatait: folyamatosan ellenőrizte a vagyonvédelmi berendezéseket, megtartotta a tűz- és vagyonvédelmi szemléket, eleget tett az őrzési, munkavédelmi és polgári védelmi feladatokból adódó kötelezettségeknek. A Személyzeti Osztály feladatköre kibővült az elmúlt öt évben. Munkáját 1994ben a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és ennek kiegészítő rendeletei határozták meg. Ezek alapján került sor 1993-ban az előkészítő munkák elvégzésére, és 1994 elején történt meg a teljes átállás az új illetményrendszer bevezetésével. 1994-ben lépett életbe az új kollektív szerződés is. 1995-ben viszont új feladatként jelentkezett a romló gazdasági helyzet miatt elrendelt, létszámleépítéssel és a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos ügyintézés. Az év folyamán 113-an távoztak a könyvtárból és 65 új munkatárs lépett be, 1997-ben 95 kilépőt (ebből 50 nyugdíjazás) és 42 belépőt, 1998-ban 89 kilépőt (ebből 50 nyugdíjazás) és 60 belépőt tartottak nyilván. A létszámcsökkentés, a nyugdíjazási problémák megoldása, új munkatársak beállítása nemcsak a Személyzeti Osztály feladatát növelte, hanem kihatott a könyvtár egészére is. A létszámcsökkentés során ui. számos kitűnő könyvtárostól, illetve más dolgozótól kellett megválni, akik még évekig maradhattak volna, és tudásukkal, gyakorlatukkal az éppen átszervezés alatt álló intézménynél nagyon hiányoznak. A könyvtárban tevékenykedők száma az öt évben (a nyugdíjazásokat is beleértve, és a félnapos munkatársakat is egy-egy főnek véve) a következőképpen alakult: 1994. dec. 31. 885 fő 1995. dec. 31. 800 fő csökkenés 85 fő 1996. dec. 31. 737 fő csökkenés 63 fő 1997. dec. 31. 677 fő csökkenés 60 fő 1998. dec. 31. 647 fő csökkenés 30 fő ÖSS zesen: 238 fő A Gazdasági Igazgatóság mindent elkövetett ugyan az intézmény működésének biztosítására, de az az időnkénti állami segítség ellenére sem sikerült. Az épület fenntartását és üzemeltetését tudták ugyan biztosítani, de a dologi kiadások a szakmai feladatoktól vonták el a legszükségesebb összegeket is. Az 1994-ben életbe léptetett takarékossági intézkedések, a bevételek növelésére tett erőfeszítések (pl. az 1995 szeptemberében bevezetett könyvtárhasználati díjból adódó többletbevétel: felnőtteknek 2000 Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 1000 Ft) és egyéb lehetőségek kihasználása mellett az év végére mégis 20 millió Ft-nyi adósságot halmozott fel, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyszeri támogatással kompenzált. Az 1995-ben és később korengedménnyel távozott nyugdíjasok után járó befizetési kötelezettséget is átvállalta. 1996-ban a 25% körüli inflációt és a forint folyamatos leértékelődését a létszámcsökkenésből adódó „haszon" és a szigorú gazdasági intézkedések sem tudták ellensúlyozni. 1997-ben a Gazdasági Igazgatóság az alapvető üzemeltetési feladatok el76