AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

W. Salgó Ágnes: Soltész Zoltánné dr. Juhász Erzsébet (1921-1997)

Soltész Zoltánná dr. Juhász Erzsébet (1921-1997) Rohanó és gyors váltásokra kény­szerülő világunkban már-már elképzelhe­tetlennek gondoljuk azt, hogy valaki negyvenöt éven át ugyanazon a munkahe­lyen dolgozzék. Soltész Zoltánné, Zsóka, 1944 januárjától volt könyvtárunk mun­katársa, kezdetben adminisztratív munka­körben, majd egy éves minisztériumi szolgálat után, 1949 áprilisában a Régi Nyomtatványok Tárában tudományos könyvtáros lett. 1921. február 7-én született Buda­pesten, középiskolai tanulmányait a Rás­kai Lea leánylíceumban végezte, 1939­ben kitüntetéssel érettségizett. Egyetemi tanulmányait csak később kezdte el, 1944. január 14-én kezdett dolgozni könyv­tárunkban. Ugyanebben az évben kötött házasságot, de a háború, mint oly sok kor­társuknak, nekik is sok szomorúságot, szenvedést hozott. Férje a fronton harcolt, majd hadifogoly lett, hazatérve évtizedeken át gépészmérnökként dolgozott egy ter­vezőintézetben. Gyermekük nem született, s így Zsóka a későbbiekben szabadidejé­nekjelentős részét is teljesen tudományos kutatásainak szentelte. Hamarosan könyv­tári munkája mellett elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a művé­szettörténet-régészet szakot, és végzése évében, 1958-ban, summa cum laude eredménnyel doktori szigorlatot is tett. Már 1949-től, mihelyt a Régi Nyomtatványok Tárába került, az ősnyomtatvá­nyok meghatározásával kezdett foglalkozni. Közben gyarapította modern nyelvi ismereteit is, németből és angolból aktív, tárgyalóképes szintet ért el. 1956-tól Sajó Géza mellett bekapcsolódott az országos ősnyomtatvány-katalógus előkészítő mun­kálataiba, melynek később társszerkesztője is lett, Sajó Géza ugyanis külföldre tá­vozott. Teljes lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, nagyon gyakran munka­51

Next

/
Thumbnails
Contents