AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Spes és Fides feliratú allegorikus nőalakkal díszített könyvkötések az Országos Széchényi Könyvtárban

gálata, összehasonlítása alapján arra a felismerésre jutott, hogy egyes lenyomatokon olyan kisebb hibák, eltérések észlelhetők, amelyek nem a préslemez, vagy a kötés sérülése során keletkeztek. Ráadásul ugyanazok a hibák több kötésen azonos helyen és formában ismétlődnek. Az ilyen típusú I. P. jegyű Spes-kompozíciók tehát nem azonos préslemezről, hanem fémöntvényekről, klisékről készülhettek. 34 Régóta köztudott, hogy a nyomdászok klisékről is sokszorosították könyvdí­szeiket. 35 Az 16. századi kolozsvári könyvdíszek feldolgozása során bizonyíthattuk azt, hogy Jakob Lucius iniciálékliséiről Európa több városában teljesen azonos for­mában készültek a kiemelésre szánt kezdőbetűk. 36 A klisék útján való sokszorosítási lehetőségekről tehát nyilvánvalóan a 16. századi könyvkötőknek is tudomásuk volt. A kötéstörténészek közül első ízben 1892-ben L. Bickell utalt erre a lehető­ségre. 37 Prosper Verheyden és Albert Delstanche e kérdéssel kapcsolatos megfigye­lései után 38 1936-ban Ilse Schunke a következőképpen foglalta össze megállapítá­sait: „Man kann sich fragen, ob diese kaum zu unterscheidenden Platten nicht in Gussverfahren nach ein und demselben Modell in mehreren Exemplaren hergestellt und auf den großen Märkten an bekannte und fremde Buchbinder in den Verkauf gebracht worden sind." 39 E korai felismeréseket igazolták tehát Fogelmark 1990-ben publikált kutatási eredményei és objektív eredményeket biztosító vizsgálati módszere. De ezt látszik igazolni az a tény is, hogy számos Spes-lemezen, illetve lenyomaton nem szerepel az eredeti kompozíciót metsző M. Gr. jegyű mester szignója. Nincs metszőszignó az Országos Széchényi Könyvtárban lévő három ilyen típusú kötésen sem. Ennek ellenére a két I. B. jegyű kötésünk (Ant. 6926 és App. H. 1767) - a keretből szinte kilépni készülő, plasztikus női figurával - a flamand reneszánsz könyvkötés legszebb emlékeihez tartozik és előkelő helyet foglal el a 16. század első felében Európa más területein készült kötések között is. Az Ant. 832 jelzetű, nagyméretű kötésünk pedig a Spes-lemezzel díszített köté­sek legpompásabb változatához tartozik. I. P. mester ugyanis a folioköteteket - fel­tehetőleg a megrendelők igényei szerint - különböző módon díszítette. Olykor eze­ken is csak egyetlen középdíszt helyezett el. De jó néhány kötésen kétszer, háromszor, sőt ritkábban négyszer szerepel a Spes-lemez lenyomata. 40 Ez utóbbi típushoz tarto­zik az Ant. 832 jelzetű kötetünk, amelynek első és hátsó tábláin egymás mellett és alatt négyszer ismétlődik az I. P. könyvkötő Spes-lemezének szép allegorikus nő­alakja. 410

Next

/
Thumbnails
Contents