AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomda (1623-1652)

ezek alapján pozsonyi nyomtatványnak tartották. De fenntartással kellett fogadni még az impresszumában Pozsonyt megjelölő német nyelvű kiadványokat is, tekintve hogy 1635-ig minden, magát pozsonyinak megnevező német nyelvű nyomtatvány idegennek és hamis nyomdahelyűnek bizonyult.

61 Újabb kutatások során bizonyos jelek arra mutattak, mintha 1638 után Pozsony közvetlen szomszédságában, vagy Pozsonyban az evangélikusok német nyelvű kiadványok kibocsájtása céljából nyomdát szándékoztak volna állítani.

62 Az 1638 és 1643 közötti évekből nyolc német nyelvű nyomtatványról volt feltételezhető, hogy Pozsonyban nyomtatták volna. Ezek közül tartalmilag három evangélikus,

63 három katolikus,

64 egy Pozsony várossal kapcsolatos,

65 egy pedig hadi utasítás.

66 Indokoltnak látszott e nyolc kiadványt megvizsgálni és egymással is összehasonlítani. Közülük egyiken sincs a nyomda megnevezve, de ismerve a pozsonyi nyomdának ezt a szokását, ez nem lehetett meghatározó. Nyomdai felszerelésük alapján e nyolc mű közül négyről megállapítható volt, hogy azok a pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomdából kerültek ki.

67 Ugyanazokat a latin betűket és könyvdíszeket, cifrákat tartalmazzák, mint amelyek a pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomdára jellemzőek: ezekről tehát megállapítható, hogy ott készültek. Ugyanakkor a bennük szereplő fraktúr és schwabachi betűk e négy nyomtatványban egymással is azonosak. Az 1643-ból származó Kopcsányi műben

68 Ferenczffy nyomdai cifrái és angyalos fejléce, Pozsony város tűzrendészeti utasításában

69 pedig a nyomdai cifrák származnak a Ferenczffy-féle készletből. E négy nyomtatvány alapj án lehetett rekonstruálni a pozsonyi nyomda fraktúr és schwabachi betűkészletét, amely a Némethi-féle beszerzéshez tartozott. Hogy e betűk valóban a pozsonyi nyomda felszereléséhez tartoztak, azt kétségtelenné tette a fraktúr és schwabachi betűk nagyszombati előfordulása az 1670-es évektől kezdve. Tehát ezek is átkerültek Nagyszombatba a pozsonyi nyomda megszűnése után a nyomdafelszerelés többi részével együtt.

70 Négy másik német nyelvű nyomtatvány azonban nem sorolható a pozsonyi nyomda kiadványai közé.

71 Ezek közül háromnak közös vonása, hogy mindegyikük írója a pozsonyi evangélikus egyházközség lelkésze: Joshua Wegelin ill. Jakob Eslinger. A könyvek egyike éppen a pozsonyi evangélikusok újonnan épített templomának avatására jelent meg.

72 Tartalmuk alapján tehát lehetnének az esetleges, pozsonyi vagy Pozsony mellett létesíteni szándékozott nyomda termékei. A nyomtatványok tipográfiai anyaga alapján azonban ez mégis alig valószínű: igényes, számos különféle fokozatú betűtípussal és díszekkel, kiemelő betűkkel rendelkező nyomdából kerültek ki. Amennyiben meg is valósult volna a tervezett evangélikus nyomda, ami azonban szinte biztosra vehető, hogy nem történt meg, e kiadványok nem lehetnek a valószínűleg igen szerény anyagi erővel tervezett műhely termékei, hanem - mint a Pozsonyból datált hadi utasítás is - minden bizonnyal külföldön készültek.

73 Pozsonyban a jezsuita kollégiumi nyomda megszűnése (1652) után 1669-ben telepedett meg újra tipográfia a városban. Alapítója, Gottfried Gründer az eddigi katolikus nyomdáktól teljesen független vállalkozást hozott létre. Utóbb Johann Gregor Zerweg majd M. Faber folytatta munkáját, de a 17. század utolsó negyedében már ismét nyomda nélkül volt Pozsony. 381