AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Plihál Katalin: A hollandiai magyar peregrináció emléke a térképeken
A hollandiai magyar peregrináció emléke a térképeken PLIHÁL KATALIN A magyar kartográfiatörténeti kutatások látóterén kívül maradt számos hazánkat ábrázoló térkép közül mindenképpen figyelemre méltóak azok a mappák, amelyek a XVII. század második felében Hollandiában látták meg a napvilágot. A hazai térképtörténet értékelése szerint Magyarországról illetve Erdélyről kiadott térképek lényegileg változatlan tartalommal jelentek meg Gerard Mercator („Hungária", illetve „Transylvania") címen ismertté vált munkáitól számítva egészen Johann Christoph Müllernek („Augustissimo Romanor Imperátori Iosephi I. Hungáriáé...") címen 1709-ben közreadott mappájáig bezárólag (Joó I.-Raum F., 1990). Való igaz, hogy Magyarországról és Erdélyről Mercator adott közre atlaszaiban először olyan térképeket, amelyeknek az adatai már nem egyetlen egy szerző munkáján alapultak. Mercator a számára elérhető források adatainak felhasználásával szerkesztette és rajzolta meg a szóban forgó mappákat is, azért azok pontosságában, hitelességében a kortársak és az utána következő nemzedékek térképkészítői és -kiadói hosszú ideig nem is kételkedtek. (1-2. kép) Valóban ha engedünk a csábításnak, akkor a helyzetünk e kérdésben rendkívül „egyszerű", ugyanis hazánkról a XVII. század második felében Hollandiában is közreadott térképeken a vázat képező vízrajz mercatori. Ám e látszólagos azonosság mögött eddig figyelemre sem méltatott különbségekre is bukkanhatunk, ahogy arról az alábbiak alapján mi magunk is könnyen meggyőződhetünk. Ugyanis a XVII. század második felétől kezdődően Magyarországról és az Erdélyi Fejedelemségről több olyan térkép is napvilágot látott, amelyek adatai a fenti sommás ítéletre alaposan rácáfolnak. Mi jellemzi e térképeket? Feltűnő bennük az, hogy egyszerre jelennek meg rajtuk a hosszú évtizedek alatt állandósult ábrázolási hagyományok és az olyan új változások, amelyekről esetenként csak alapos kutatások után szerezhetünk tudomást. Honnan, illetve hogyan kerülhettek e változások Magyarországot illetve az Erdélyi Fejedelemséget bemutató térképekre? E kérdésekre szeretnénk választ adni e tanulmány keretében. Magyarországról és Erdélyről a XVII. században nem készülhettek olyan térképeket, amelyek hitelesek lettek volna, ám az idegen nemzetbeli kiadók minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a fenti század második felében is eleget tudjanak tenni az olvasóik új ismeretek iránti jogos elvárásainak. Az egymás munkáiból átemelt/átvett adatok - elsősorban helynevek írásmódja - romolhatott, torzulhatott, 347