AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Plihál Katalin: A hollandiai magyar peregrináció emléke a térképeken

A hollandiai magyar peregrináció emléke a térképeken PLIHÁL KATALIN A magyar kartográfiatörténeti kutatások látóterén kívül maradt számos hazánkat ábrázoló térkép közül mindenképpen figyelemre méltóak azok a mappák, amelyek a XVII. század második felében Hollandiában látták meg a napvilágot. A hazai térkép­történet értékelése szerint Magyarországról illetve Erdélyről kiadott térképek lénye­gileg változatlan tartalommal jelentek meg Gerard Mercator („Hungária", illetve „Transylvania") címen ismertté vált munkáitól számítva egészen Johann Christoph Müllernek („Augustissimo Romanor Imperátori Iosephi I. Hungáriáé...") címen 1709-ben közreadott mappájáig bezárólag (Joó I.-Raum F., 1990). Való igaz, hogy Magyarországról és Erdélyről Mercator adott közre atlaszaiban először olyan térképeket, amelyeknek az adatai már nem egyetlen egy szerző mun­káján alapultak. Mercator a számára elérhető források adatainak felhasználásával szerkesztette és rajzolta meg a szóban forgó mappákat is, azért azok pontosságában, hitelességében a kortársak és az utána következő nemzedékek térképkészítői és -kiadói hosszú ideig nem is kételkedtek. (1-2. kép) Valóban ha engedünk a csábításnak, akkor a helyzetünk e kérdésben rendkívül „egyszerű", ugyanis hazánkról a XVII. század második felében Hollandiában is köz­readott térképeken a vázat képező vízrajz mercatori. Ám e látszólagos azonosság mögött eddig figyelemre sem méltatott különbségekre is bukkanhatunk, ahogy arról az alábbiak alapján mi magunk is könnyen meggyőződhetünk. Ugyanis a XVII. század második felétől kezdődően Magyarországról és az Erdélyi Fejedelemségről több olyan térkép is napvilágot látott, amelyek adatai a fenti sommás ítéletre alaposan rácáfolnak. Mi jellemzi e térképeket? Feltűnő bennük az, hogy egyszerre jelennek meg raj­tuk a hosszú évtizedek alatt állandósult ábrázolási hagyományok és az olyan új vál­tozások, amelyekről esetenként csak alapos kutatások után szerezhetünk tudomást. Honnan, illetve hogyan kerülhettek e változások Magyarországot illetve az Erdélyi Fejedelemséget bemutató térképekre? E kérdésekre szeretnénk választ adni e tanulmány keretében. Magyarországról és Erdélyről a XVII. században nem készülhettek olyan tér­képeket, amelyek hitelesek lettek volna, ám az idegen nemzetbeli kiadók minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a fenti század második felében is eleget tudjanak tenni az olvasóik új ismeretek iránti jogos elvárásainak. Az egymás munkáiból át­emelt/átvett adatok - elsősorban helynevek írásmódja - romolhatott, torzulhatott, 347

Next

/
Thumbnails
Contents