AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Régi hazai szerzők és munkáik

szagban a nemzeti könyvtár feladata. így van ez Magyarország esetében is, ahol az Országos Széchényi Könyvtár dolgozik ezen. Elérkezve immár a retrospektív magyar nemzeti bibliográfiához, a fentiekben előadott számos nemzetközi tapasztalat alapján határozottan lehet állítani, hogy ennek feltárását, ill. mind igényesebb módon történő felfrissítését, csakis szakaszonként lehet megvalósítani. Az ún. „régi nyomtatványok" fogalmának felső időhatárát nemzetközileg egyre általánosabban a 18. század végével vonják meg. Ennek kijelölése nemzetközileg technika-, ill. társadalomtörténeti megfontolások alapján történt. Ehhez igazodva a záróév Magyarországon is, a korábbi 1711 helyett 1800 lett. A patriotikumok fentebb említett négy kategóriája közül az első kettőbe (nyelv és terület) tartozó nyomtatványokat az 1711. évvel bezárólag még a múlt században „Régi Magyar Könyvtár" c. alapvető bibliográfiája első két kötetében (RMK I [1879] és RMK II [1885]) Szabó Károly foglalta össze. Ugyanő elkezdte a harmadik (szerzői) kategóriába tartozó nyomtatványok adatainak összegyűjtését is. Munkáját halála után Hellebrant Árpád fejezte be RMK III (1896-1898). A negyedik, tartalmuk alapján magyar vonatkozású nyomtatványok átfogó bibliográfiájára eddig nem történt még csak meggyőző kísérlet sem. Ennek az a magyarázata, hogy ez a kategória rendkívül összetett, határai pedig szinte megállapíthatatlanok. így ez a csoport a továbbiakban kívül marad ennek a mostani vizsgálódásnak a keretein. A 20. század utolsó évtizedeire a korábbiakhoz képest jóval több hazai és külföldi könyvtár állományából sikerült a régi, magyar vonatkozású nyomtatványokra vonatkozó adatokat kigyűjteni. így elérkezettnek látszott az idő az immár meglehetősen gazdag kiegészítések felhasználásával - korszerű módszertani megoldásokkal párosítva - a retrospektív nemzeti bibliográfia legrégibb korszakának újabb feltárására. így indult meg az első és második (nyelv és terület) kategóriát összevontan magába foglaló és időrendben haladó „Régi Magyarországi Nyomtatványok" elnevezésű vállalkozás. A mai napig ennek két kötete jelent meg (1473— 1600: 1971 - 1601-1635: 1983), míg a harmadik (1636-1655) szerkesztés alatt áll. A 17. század még hátralevő évtizedeiben készült nyomtatványok előreláthatólag további három kötetben lesznek majd feltárhatók. Petrik Géza „Magyarország bibliographiája 1712-1860" c. munkájához (I-IV: 1888-1895) az 1712-1800 között készült hazai nyomtatványokról széleskörű és tervszerű adatgyűjtés eredményeként jelentős kiegészítéseket sikerült közreadni (VVIII: 1971-1991). így ma, ha nem is teljesen új feldolgozásban, de a 18. század nyelv és terület szerint magyar vonatkozású nyomtatványairól - nyomdászmutatót is beleértve - viszonylag jó áttekintés áll már rendelkezésre. A harmadik, szerzői kategóriában is nagyszámú új adatkiegészítés halmozódott fel az elmúlt évtizedek során az OSZK-ban. Itt azonban a további, még ismeretlen nyomtatványok aránya - a nyelvi és területi kategóriában tapasztaltakkal szemben továbbra is igen magas. Ezért itt még nem lehet időszerű a teljesen új feldolgozás, hanem csak a RMK III-hoz eddig ismertté vált pótlások, kiegészítések és javítások összegyűjtésére, majd ezeknek négy kötetben történt közreadására került sor (1990— 1993). Megjelent továbbá ezekhez, valamint az eredeti RMK III-hoz jól használható, 328