AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig

Itt kell kitérnünk arra, hogy a Szépművészeti Múzeum legértékesebb műtárgyait - a Veszprémbe kerültek kivételével -, továbbá az ide elhelyezett letéteket, valamint a zsidó tulajdonból nemzeti értékű műkincseket Csánky Dezső múzeumi igazgató, az illetékes miniszter, Rajniss Ferenc utasítására Pannonhalmára, az apátság épületébe szállíttatta, ahonnan az később Sopronba került át. Csánky itt értesült arról, hogy a Veszprémbe levitt négy ládájuk azon a vonaton kapott helyet, amelynek a fertőbozi állomáson veszteglő 52 vagonát a Nemzeti Bank felügyelete alatt álló „aranyvonat" hozta el onnan. Ezeket - a Sopronba irányított ládákat - magához vette, és a többivel együtt a szentgotthárdi apátság pince-óvóhelyére irányította. Mindebből kiderül, hogy a Széchényi Könyvtár anyagát is tartalmazó szerelvény 1945 december elején még Sopron mellett állt, és nyilván itt is lépte át a határt. De erről itthon még senkinek sem volt tudomása. A következő - augusztus 29-én megtartott tanácsi értekezleten a VKM képviseletében dr. Sebestyén Géza miniszteri osztálytanácsos is részt vett,

54 és azt jelentette be, hogy a Nyugat-Dunántúlra kiküldött repülőbizottság munkájának eredménytelensége miatt a miniszterhez - Keresztury Dezsőhöz - fordult azzal a kéréssel, hogy nevezzen ki egy négy tagú bizottságot, amelynek „feladata lenne a vidéki múzeumok, levéltárak és könyvtárak biztonságba helyezése, azok állományának megőrzése fölötti felügyelet, részben személyi kiszállás, részben vidéken élő megbízottak által." Ezt a javaslatot a Tanács elfogadta, és a négy tagot - köztük Varjas Béla könyvtárnokot - meg is választotta. Sebestyén Géza javaslatában nem esett szó a Budapestről elszállított múzeumi kincsek felkutatásáról, de Varjas Béla nyilván ezek után is nyomozott. 1945. szeptember 11-én Györké József jelentést tett a miniszternek „Az Országos Széchényi Könyvtár nyugatra elszállított könyvei tárgyában".

55 Ebben utalt a 60 láda Veszprémben történt elhelyezésére, valamint arra, hogy tudomása szerint a ládákat onnan tovább vitték, de sorsukról azóta semmi hír sincs. * * * Közben Németország területén is folyt az elkallódott dokumentumok utáni kutatás. 1945. október 26-i dátummal kelt az a minisztériumi irat, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatóságához szólt, és amelyben Szálai Béla miniszteri osztálytanácsos a „Németországba szállított javak" tárgyában kiadott rendelkezésein felül, és azok kiegészítése érdekében újabb adatgyűjtést rendelt el.

56 Kérte annak közlését, hogy a Múzeum intézményei között van-e olyan, ahonnan a nevezett országba anyag kerülhetett, és tett-e intézkedést - ha igen, mely hatóság által - ezek hazaszállítására. A Széchényi Könyvtár az előzőekben említett két felszólításra reagálva „Pro domo" jelzéssel a következőket rögzítette:

57 „Az elszállított értékek közül eddig még semmi sem került elő. Az esetleg előkerülő értékekre való tekintettel az ügyiratot fenti határidővel (1946. július 1.) egyelőre irattárba tesszük." Tolnai Gábor elnöki tanácsos 1946. június l-jén telefonon kapott utasítást a VKM-től, hogy az angol követség részére tételenkénti jelentést állítson össze „a nyugatra szállított tárgyakról"

58 (ezt a levelet minden múzeumi főigazgató megkapta), és 316