AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

90. Kereszty István (Pest, 1860. máj. 22. - Bp., 1944. febr. 8.) könyvtáros, közép- és zeneiskolai tanár, zenekritikus, szakíró, műfordító. Tanári oklevelének megszerzését követő évben, 1884. okt. 4-étől napidíjasként a múzeumi hírlapkönyvtár munkatársa. Gyakornokká való kinevezését 1888-ban Majláth Béla, a Széchényi Könyvtár vezetője a következő indokokkal javasolta: „Kereszty István 27 éves, nős családos, tanképesített közép tanodái tanár, a magyar és német nyelv és irodalmi szakban, [...] a hírlap könyvtárban mint ott alkalmazott a teendőket teljesen elsajátítván a franczia nyelv volt óra díjas tanára ezen nyelvben jártas, s jelenleg az angol és szerb nyelvekkel foglalkozik, s a műtörténet, aesthetica, paedagogia és zeneelméletet irodalmilag míveli [...], s a Magyar tudományos akadémia által kiadandó vállalatban a bibliographiai részt készítvén oly tudományos képzettséget tanúsít, mely a közönséges színvonalon jóval felül áll [...]." Az év márc. 7-étől gyakornok, 1894. júl. 13-ától segédőr, 21 éven át Szinnyei oldalán a hírlaptár beosztott munkatársa, majd 1905-1920 között a hírlaptár vezetője. 1920-ban megbízást kapott a könyvtár zeneműtári részlegének megszervezésére. 1922-ben, nyugdíjba vonulásakor vált meg a Széchényi Könyvtártól. Szinnyei József, id. i. m. (24. jegyz.) 6. köt. Bp. : Hornyánszky, 1899. col. 97-101.; [Goriupp Alisz] (G. A.): Kereszty István. In: Magyar Könyvszemle, 1923. p. 157-158.; Rédey Tivadar: Kereszty István. 1860-1944. In: Magyar Könyvszemle, 1944. p. 167-169.; Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiad. 2. köt. Bp. : Zeneműk., 1965. p. 315.; Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. 2. Bp. : Akad. K., 1994. p. 1021.; Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sor. Sajtó alá rend. Viczián János. Pótlás a 16. köt.-hez, 17. köt. Bp. : Argumentum : MTA Kvtár, 1995. col. 223-224.; OSZK Irattár 34/1888. 91. A hazai hírlapok jegyzéke, [...] In: Magyar Könyvszemle, 1898. p. 422. 92. Kováts László (Polgárdi, 1871. nov. 5. - Brück an der Mur, 1909. szept. 5.) A középiskolát Székesfehérváron végezte. A budapesti egyetemen jogot és bölcsészetet hallgatott. 1897. márc. 1 -jétől a Széchényi Könyvtár napidíjas gyakornoka, 1898. júl. 3-ától könyvtári segéd, 1901. okt. 30-ától másodosztályú, 1902. nov. 27-étől első osztályú segédőr. Kezdetben a Nyomtatványi osztályon könyvfeldolgozással foglalkozott, később a köteles nyomtatványok szerzeménykönyvét vezette. A könyvtári jelentés szerint „nem annyira tudományos képzettséget, mint gyakorlati érzéket és ügyességet kívánó" munkákban volt használható. Szerkesztette a Magyar Könyvszemlé-bcn az 1898-1900. évi folyóiratok bibliográfiáját, cikkeket, oklevél-ismertetéseket írt. A Magyar Néprajzi Társaság jegyzőjeként ő készítette az Ethnographia 1-10. évf.-ának repertóriumát. 1902. jan. 13-ától a levéltárban teljesített szolgálatot. Munkahelyéről, 1903 és 1909 között, több alkalommal okmányokat lopott el, melyeket - a tulajdonbélyegzés kiretusálása után - közvetítők útján megvásároltatott a múzeummal. Az 1909. szept. 3-án elrendelt vizsgálatot követően öngyilkos lett. - Szinnyei József, id. i. m. (24. jegyz.) 6. köt. Bp.: Hornyánszky, 1899. col. 1330-1331.; Dr. Sebestyén Gyula főtitkár jelentése. In: Ethnographia, 1900. p. 181.; A Nemz.eti Múzeum tolvaja. In: Pesti Napló, 1909. szept. 2. 207. sz. p. 6-7.; A Múzeum tolvaja - öngyilkos. Kováts László agyonlőtte magát. In: Pesti Napló, 1909. szept. 7. 211. sz. p. 4-5.; OSZK Irattár 28/1902., 542/1909., 239/1911. 93. A hazai hírlapirodalom 1898-ban. [Összeáll.] id. Szinnyei József, Kereszty István, Kováts László. In: Magyar Könyvszemle, 1899. Mell. 54 p. 94. Horváth Ignácz (Tata, 1851. jan. 21. - Bp., 1911. aug. 17.) Napidíjas gyakornokként 1876 szeptemberében lépett a Széchényi Könyvtár szolgálatába. 1879-81 között a budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatója. 1882. máj. 27-étől kinevezett könyvtári írnokként (feltehetően 1884-ig) a hírlapgyűjtemény kezelése is a feladatkörébe tartozott. 1886. okt. 16-tól segédőr, s Barna Ferdinánd utódaként a könyvek feldolgozását végezte a Nyomtatványi osztályon. 1898-tól (múzeumi őrként) a kötelespéldány-iroda vezetője. Egyéb szakirodalmi és bibliográfiai munkái mellett 1881 és 1891 között a Magyarországi Könyvészet című kurrens bibliográfia szerkesztője, továbbá A hazai hírlapirodalom 1901-1909. éveire vonatkozó jegyzékekben a Folyóiratok című rész összeállítója a Magyar Könyvszemle mellékleteiben. 191 l-ben öngyilkos lett a Jendrassik-klinikában. Szinnyei József, id. i. m. (24. jegyz.) 4. köt. Bp. : Hornyánszky, 1896. col. 1208-1209.; Kinevezések. In: Magyar Könyv-Szemle, 1882. p. 241-242.; Horváth Ignácz. In: Magyar Könyvszemle, 1911. p. 280-281.; Gulyás Pál i. m. (90. jegyz.) 14. köt. Bp., 1993. col. 347.; OSZK Irattár 77/1889. 95. A hazai hírlapirodalom 1904-ben. [Összeáll.] id. Szinnyei József, Kereszty István, Horváth Ignácz. In: Magyar Könyvszemle, 1905. Mell. 65 p. 294