AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

frt. Ha a pártolás lehetségessé teszi, hetilappá alakul át és egyes ritkább lapok hasonmásaival és jelesb hírlapírók arczképével fog megjelenni. Felkérem az ügy iránt érdeklődőket, és különösen a hírlapok t. szerkesztőit és kiadóit, hogy jelen vállalatomat a fenn kijelölt irányban munkálataikkal támogassák és a lapot körükben terjesszék. A megismertetés végett beküldött régibb és újabb hírlapokat, - ha a beküldő részéről más intézkedés nem történt - megőrzés végett az egyetemi könyvtárban helyezem el, ha pedig a lap egy példányban már megvan, átküldőm a nemz. múzeum vagy a m. tud. akadémia könyvtárának. Budapest, nov. 7. 1880. Idősb Szinnyei József (Egyetemi Könyvtár-épület.) szerkesztő és kiadótulajdonos A program a lehető legteljesebben fogja át a hírlapokkal és folyóiratokkal kapcsolatosan elképzelhető témaköröket. Komplex egységben ígéri a sajtótörténeti, hírlapgyűjtési irodalmat, illetve annak bibliográfiáját; teret kíván adni a kurrens és retrospektív nemzeti sajtóbibliográfiának, továbbá (az írók munkálatai című rovattal) a cikkrepertóriumnak; a lelőhely feltüntetésével a három nagy fővárosi könyvtár központi hírlap- és folyóirat-katalógusa lenne; a tárgy-, név- és helymutatóval biztosítani szeretné a sajtóanyag többszempontú visszakereshetőségét. Szinnyei az előfizetési felhívás szövegét több ismerősének is megmutatta, véleményüket tudakolva. Szilágyi Sándor tartózkodóan nyilatkozott, Fraknói Vilmos kritizálta a címét, a megjelenés gyakoriságát, kétségeit fejezte ki a lap iránti előfizetői érdeklődéssel kapcsolatban. Azt javasolta, hogy jobb lenne a Magyar Könyv-Szemlé-hez csatolva kiadni. Aignerhoz is elvitte, aki tisztában lévén egy magánvállalkozásként megjelenő lap kiadási, szerkesztési nehézségeivel, a program rövidítését indítványozta. Felvetette azt is, hogy szerencsésebb lenne, ha lapjának, a Figyelő-mk részeként jelenne meg s Szinynyei csak közreműködő szerkesztőként venne részt a munkában.

63 Az ötlet ezzel tulajdonképpen hamvába holt. Szinnyei kezdeményezése, megvalósulása esetén megteremthette volna a kurrens és retrospektív nemzeti sajtóbibliográfia alapjait, elősegíthette volna későbbi korok sajtótörténeti kutatásait. A Hírlapkönyvtár létrejötte A képviselőház 1881-ben létrehozott egy bizottságot a Nemzeti Múzeum ügyeinek megvizsgálására. Abizottság, a könyvtár újjászervezésével kapcsolatban egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy a könyvtár gyűjteménye osztódjék két részre: kézirattárra, valamint a könyvtárra. Az utóbbi a tényleges nyomtatványok (könyvek, hírlapok, egyéb nyomtatványok és metszetek) gyűjteménye legyen, egy könyvtárőri, négy segédőri (három köny vtárnokés egy hírlapőr), valamint két írnoki státussal. Az indoklás szerint: „Csak ily rendezés mellett tétetik lehetővé a személyzet munkakörének szakszerű és arányos beosztása, a hírlap osztály felállítása és rendezése, [.. .]"

64 A hírlapok vonatkozásában tehát az országgyűlés által felkért bizottság, most már konkrétabban megfogalmazva, de lényegében megismételte az 1873. évi bizottsági ajánlást. Ezúttal - mint látni fogjuk-több eredménnyel! Aképviselőház 1881. május 13-án tárgyalta a jelentést, és arra utasította a kultuszminisztériumot, hogy „már az 1882. évi 273