AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

így indokolja témaválasztásának fontosságát: „A szabad sajtó, s az annak szárnyai alatt fölvirágzó hírlap-irodalom egyik legbiztosabb mérve a nemzetek haladásának, mert biztos mutatója - a mi azzal együtt jár - a köz-dolgok iránti érdekeltségnek." Az összeállítás a földrészek, valamint az európai államok 1826. és 1868. évi hírlap­statisztikai adatait tartalmazza, majd a Magyarországon (és a társult Horvátország­ban) 1868-ban megjelenő lapok és folyóiratok megoszlását ismerteti megjelenési he­lyük betűrendjében, azon belül nyelvi megoszlásban. Szinynyei tehát a Vasárnapi Újság korábbi jegyzékeinek hazai megjelenésű, de csakis a magyar nyelvre korláto­zott gyűjtőköri elvét - statisztikájában - kitágította a nemzeti bibliográfia területi el­vére. Összegzésül megállapítja, hogy „az egész magyarbirodalomban megjelenik je­lenleg 49 városban 259 hírlap és folyóirat, és pedig: magyar 135, német 63, tót 5, román 13, horvát 21, szerb 12, ruthén 3, olasz 5, héber 1 és latin szintén 1". A statisz­tikai összeállításhoz fűzött szerkesztőségi megjegyzés szerint a hazai hírlapiroda­lom - különösen vidéken - oly mértékű fejlődésnek indult, hogy az első félév folya­mán keletkezett kimutatás alig mutathatja be hitelesen a jelenlegi állapotot. Az alkal­mat felhasználva, az újság szerkesztője (Nagy Miklós), nyilvánosan felkérte az arra illetékeseket, hogy „szíveskedjenek a megjelenő lapokból egy számot szerkesztősé­günkhöz beküldeni, hogy e közérdekű kimutatást jövőre minél nagyobb teljességben állíthassuk össze". A Vasárnapi Újság tehát, a hírlapok megnövekedett számának ellenére sem mondott le arról, hogy helyet biztosítson a későbbiekben is a szokásos sajtóbibliog­ráfiájának. A legközelebbi lista 1869 elején jelent meg, és ismét csak a magyar nyelvű időszaki kiadványokat tartalmazta. Az egy éves kihagyást az összeállító azzal indo­kolta, hogy mivel az 1868. év folyamán szüntelenül új meg új lapok keletkeztek, ezért így kívánják teljessé tenni „e vállalatok sorozatát". 32 A bibliográfia először az 1868. évi anyagot közli szakcsoportonként, másodlagos besorolási elvként az évfolyamjel­zés csökkenő rendjét véve figyelembe. A tematikus szakcsoportok rendje és elneve­zése némileg módosult a korábbiakhoz képest: I. Politikai napilapok, II. Politikai he­tilapok, III. Vegyes tartalmú képes lapok, IV. Egyházi és iskolai lapok, V. Szépiro­dalmi s divatlapok, VI. Humorisztikus lapok, VII. Szaklapok, VIII. Vidéki lapok (nem politikai vagy szaktartalommal), IX. Hirdetési lapok. A listát a számozatlan Folyói­ratok csoportja zárja. A leírások a korábbiakhoz hasonló elvek alapján készültek, de szükség szerint feltüntetésre került a megjelenés gyakorisága. Mivel ez a bibliográfia - eltérően a korábbiaktól - nem előzetes tájékoztatás, hanem a tárgyévi anyag számba­vétele céljából készült, így az egyes tételeknél az év közben történt megszűnés ténye is közölhető volt. Az 1869. évi anyag már csak az újonnan megindított lapokat, a korábbi lapok címváltozását, illetve melléklapok önállóvá válásának tényét rögzíti. 33 Mintegy a bibliográfia kiegészítéseként az év decemberében ismét megjelent Szinnyei statisztikai kimutatása a fenti két év folyamán a „magyar birodalom koro­na-országaiban" bármilyen nyelven megjelent hírlapokról és folyóiratokról. 34 Az 1870. év korszakos változást hozott a Vasárnapi Újság évente közzétett hírlap­bibliográfiája szempontjából. A hírlapgyűjtőként és -bibliográfusként már közismert, de továbbra is biztosítótársasági hivatalnokként dolgozó Szinnyei, 1869 májusában 265

Next

/
Thumbnails
Contents