AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

így indokolja témaválasztásának fontosságát: „A szabad sajtó, s az annak szárnyai alatt fölvirágzó hírlap-irodalom egyik legbiztosabb mérve a nemzetek haladásának, mert biztos mutatója - a mi azzal együtt jár - a köz-dolgok iránti érdekeltségnek." Az összeállítás a földrészek, valamint az európai államok 1826. és 1868. évi hírlapstatisztikai adatait tartalmazza, majd a Magyarországon (és a társult Horvátországban) 1868-ban megjelenő lapok és folyóiratok megoszlását ismerteti megjelenési helyük betűrendjében, azon belül nyelvi megoszlásban. Szinynyei tehát a Vasárnapi Újság korábbi jegyzékeinek hazai megjelenésű, de csakis a magyar nyelvre korlátozott gyűjtőköri elvét - statisztikájában - kitágította a nemzeti bibliográfia területi elvére. Összegzésül megállapítja, hogy „az egész magyarbirodalomban megjelenik jelenleg 49 városban 259 hírlap és folyóirat, és pedig: magyar 135, német 63, tót 5, román 13, horvát 21, szerb 12, ruthén 3, olasz 5, héber 1 és latin szintén 1". A statisztikai összeállításhoz fűzött szerkesztőségi megjegyzés szerint a hazai hírlapirodalom - különösen vidéken - oly mértékű fejlődésnek indult, hogy az első félév folyamán keletkezett kimutatás alig mutathatja be hitelesen a jelenlegi állapotot. Az alkalmat felhasználva, az újság szerkesztője (Nagy Miklós), nyilvánosan felkérte az arra illetékeseket, hogy „szíveskedjenek a megjelenő lapokból egy számot szerkesztőségünkhöz beküldeni, hogy e közérdekű kimutatást jövőre minél nagyobb teljességben állíthassuk össze". A Vasárnapi Újság tehát, a hírlapok megnövekedett számának ellenére sem mondott le arról, hogy helyet biztosítson a későbbiekben is a szokásos sajtóbibliográfiájának. A legközelebbi lista 1869 elején jelent meg, és ismét csak a magyar nyelvű időszaki kiadványokat tartalmazta. Az egy éves kihagyást az összeállító azzal indokolta, hogy mivel az 1868. év folyamán szüntelenül új meg új lapok keletkeztek, ezért így kívánják teljessé tenni „e vállalatok sorozatát".

32 A bibliográfia először az 1868. évi anyagot közli szakcsoportonként, másodlagos besorolási elvként az évfolyamjelzés csökkenő rendjét véve figyelembe. A tematikus szakcsoportok rendje és elnevezése némileg módosult a korábbiakhoz képest: I. Politikai napilapok, II. Politikai hetilapok, III. Vegyes tartalmú képes lapok, IV. Egyházi és iskolai lapok, V. Szépirodalmi s divatlapok, VI. Humorisztikus lapok, VII. Szaklapok, VIII. Vidéki lapok (nem politikai vagy szaktartalommal), IX. Hirdetési lapok. A listát a számozatlan Folyóiratok csoportja zárja. A leírások a korábbiakhoz hasonló elvek alapján készültek, de szükség szerint feltüntetésre került a megjelenés gyakorisága. Mivel ez a bibliográfia - eltérően a korábbiaktól - nem előzetes tájékoztatás, hanem a tárgyévi anyag számbavétele céljából készült, így az egyes tételeknél az év közben történt megszűnés ténye is közölhető volt. Az 1869. évi anyag már csak az újonnan megindított lapokat, a korábbi lapok címváltozását, illetve melléklapok önállóvá válásának tényét rögzíti.

33 Mintegy a bibliográfia kiegészítéseként az év decemberében ismét megjelent Szinnyei statisztikai kimutatása a fenti két év folyamán a „magyar birodalom korona-országaiban" bármilyen nyelven megjelent hírlapokról és folyóiratokról.

34 Az 1870. év korszakos változást hozott a Vasárnapi Újság évente közzétett hírlapbibliográfiája szempontjából. A hírlapgyűjtőként és -bibliográfusként már közismert, de továbbra is biztosítótársasági hivatalnokként dolgozó Szinnyei, 1869 májusában 265