AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918 KÉGLI FERENC Az Országos Széchényi Könyvtár

1 életében meghatározó jelentőségű volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés: a Magyar Nemzeti Múzeum és a keretében működő könyvtár állami intézményként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irányítása alá került. A miniszter, Eötvös József, intézkedéseivel megteremtette a könyvtár további fejlődésének alapjait. Intézkedéseinek egyike volt az az 1868. december 18-án kelt utasítás, melyben elrendelte az intézmény állományának újjárendezését a müncheni királyi könyvtár szakrendszerének alapján, továbbá azt, hogy e munkafolyamat keretében feldolgozást nyerjenek a könyvtár addig feltáratlan nyomtatványai is. (Ebben az időszakban ugyanis a nyomtatványállomány Széchényi Ferenc nemzeti gyűjteménye, illetve a segédkönyvtárként használt Széchényi-féle soproni téka kivételével - még feldolgozatlan volt.) A rendezés irányítására Barna Ferdinánd segédőr kapott megbízatást, s vezetésével 1869 januárjában, napidíjas alkalmazottak közreműködésével megindult a feldolgozó munka.

2 A rendezésre, feldolgozásra váró dokumentumok között ott voltak a folyóiratok és a hírlapok is. A folyóiratok mennyiségéről nincs adatunk, mivel korszakunkban e nyomtatványtípust nem különítették el; címleírásukat, osztályozásukat a könyvekkel együtt végezték, és raktározásuk is a könyvek szakcsoportjában történt.

3 Az elkülönített hírlapállományról viszont rendelkezünk adatokkal: Mátray Gábor könyvtárőr, 1868 nyarán kb. 3600 kötetre becsülte mennyiségüket.

4 A könyvállomány müncheni szakrendszerben történő feldolgozása 1876-ban befejeződött, a könyvanyag használhatóvá vált, a hírlapok rendezése azonban csak ezt követően kezdődött el,

5 s az 1878 második félévétől 1879 első félévéig terjedő időszakra vonatkozó jelentés már arról számolt be, hogy „a rendezetlenül heverő régibb hírlapoknak rendezése munkába vétetett".

6 A fentiek ismeretében érthető, hogy a Széchényi Könyvtár csak az újjárendezést követően vált képessé kurrens nemzeti bibliográfiai szolgáltatás - köztük a hírlapok és folyóiratok jegyzékének - megindítására, a Magyar Könyv-Szemle hasábjain. A megjelenő hírlapokról, folyóiratokról való tájékozódás igénye természetesen folyamatosan fennállt az olvasóközönség részéről, a tájékoztatás formái a kiegyezést megelőzően már kialakultak. 257