AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

elfoglalt s hol évtizedeken át dolgozott az ő életfeltétele volt. S midőn onnan kilépett: a széles és tág világi életet csakhamar egy még szűkebb rekesztékkel kellett fölcserélnie. ... Benne egy ma már feledésbe merülő korszak egyik legérdemesebb munkása szállt sírba."

81 A nagykátai tanító fia, született nevén Rothkrepf Gábor a magyar kultúra lelkes előharcosa lett Mátray Gábor néven s a nyugdíjaztatásakor kapott királyi tanácsosi címmel lépett le a szolgálat s nem sokkal később az élet színteréről is. "Tevékeny, érdemes hazafi, ki nem a dicsők, de mindenesetre a leghasznosabbak egyike volt."

82 Végezetül felmerül a kérdés, hogy Mátray Gábor utódlásánál miért nem került szóba Barna Ferdinánd neve? Hiszen ő hajtotta végre a könyvtár újjászervezését, ő volt a müncheni szakrendszer bevezetője, ő formált a jelentős részében rendezetlen állományú könyvtárból egységesen feldolgozott, használható gyűjteményt. Egy 1889-ben, Barna Ferdinánd nyugalomba vonulásakor írt cikk (valószínűleg Csontosi János tollából) arra utal, hogy egy szerencsétlen könyvlopási ügyet (felsőbb helyen) Barna Ferdinánd adminisztratív erélytelenségének tulajdonítottak s ezért érte mellőzés. (A több száz forint értékű könyvet a feldolgozó munkánál foglalkoztatott két napidíjas tulajdonította el, akik közvetlenül Barna Ferdinánd felügyelete alatt dolgoztak.)

83 Lehet, hogy valóban ezért fordult Pulszky és Trefort figyelme Xantus János felé, bár Xantus is nagy aktivitással dolgozott saját jelöltségén. A Barna Ferdinándról készült és már idézett jellemzés egy szelíd, visszahúzódó természetű férfi képét állítja elénk, s Pulszkyék minden bizonnyal nem ilyennek képzelték a Széchényi Könyvtár jövendő vezetőjét. E posztra aktív, erélyes személyt kívántak s olyant, akinek látókörébe több fér, mint egyedül a könyvtár. E kívánalomnak tulajdonképpen mindkét jelölt - Xantus is, Fraknói is - megfeleltek. A mellőzés Barna Ferdinándot elkeserítette, egyéniségével azonban nem fért össze, hogy a Széchényi-családnál kilincseljen pártfogásért. Ez számára különben is kilátástalan lett volna: a Széchényi-család bizalmi embere Mátray Gábor volt s kettőjük feszült viszonya nem lett volna jó ajánlólevél. Természetes, hogy Mátray sem gondolt Barna Ferdinándra, mint lehetséges utódjára, amikor Széchényi Kálmán javaslatot kért tőle. Mátray szimpátiája a mellette dolgozó, hozzá alkalmazkodó Tipray felé fordult, s ezért őt ajánlotta a gróf figyelmébe. Mátray Gábor távozásával véglegesen lezárult a Széchényi Könyvtárnak az a korszaka, amelyet talán kissé szokatlan kifejezéssel az elhúzódó alapítás és gyarapodás korszakának nevezhetünk. Hosszú évtizedek alatt, különböző megángyűjteményekből állt össze a könyvtár, amely a szó valóságos értelmében vett könyvtárrá a Mátray Gábor utolsó szolgálati éveiben lezajlott nagyszabású feldolgozómunka során vált. E feladatot már nem Mátray Gábor, hanem a nála jóval fiatalabb Barna Ferdinánd végezte el. Munkája eredményeképpen egy korszerű, egységes elvek szerint rendezett gyűjtemény állt az olvasók rendelkezésére s a könyvtár végre hozzáláthatott a nemzeti könyvtári funkciók teljesebb körű kibontakoztatásához. Ezt a korszakot már az ifjú történész, Fraknói Vilmos neve fémjelzi. 251