AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

elfoglalt s hol évtizedeken át dolgozott az ő életfeltétele volt. S midőn onnan kilé­pett: a széles és tág világi életet csakhamar egy még szűkebb rekesztékkel kellett fölcserélnie. ... Benne egy ma már feledésbe merülő korszak egyik legérdemesebb munkása szállt sírba." 81 A nagykátai tanító fia, született nevén Rothkrepf Gábor a magyar kultúra lelkes előharcosa lett Mátray Gábor néven s a nyugdíjaztatásakor kapott királyi tanácsosi címmel lépett le a szolgálat s nem sokkal később az élet színteréről is. "Tevékeny, érdemes hazafi, ki nem a dicsők, de mindenesetre a leg­hasznosabbak egyike volt." 82 Végezetül felmerül a kérdés, hogy Mátray Gábor utódlásánál miért nem került szóba Barna Ferdinánd neve? Hiszen ő hajtotta végre a könyvtár újjászervezését, ő volt a müncheni szakrendszer bevezetője, ő formált a jelentős részében rendezetlen állományú könyvtárból egységesen feldolgozott, használható gyűjteményt. Egy 1889-ben, Barna Ferdinánd nyugalomba vonulásakor írt cikk (valószínűleg Csontosi János tollából) arra utal, hogy egy szerencsétlen könyvlopási ügyet (felsőbb helyen) Barna Ferdinánd adminisztratív erélytelenségének tulajdonítottak s ezért érte mel­lőzés. (A több száz forint értékű könyvet a feldolgozó munkánál foglalkoztatott két napidíjas tulajdonította el, akik közvetlenül Barna Ferdinánd felügyelete alatt dol­goztak.) 83 Lehet, hogy valóban ezért fordult Pulszky és Trefort figyelme Xantus János felé, bár Xantus is nagy aktivitással dolgozott saját jelöltségén. A Barna Fer­dinándról készült és már idézett jellemzés egy szelíd, visszahúzódó természetű férfi képét állítja elénk, s Pulszkyék minden bizonnyal nem ilyennek képzelték a Szé­chényi Könyvtár jövendő vezetőjét. E posztra aktív, erélyes személyt kívántak s olyant, akinek látókörébe több fér, mint egyedül a könyvtár. E kívánalomnak tulaj­donképpen mindkét jelölt - Xantus is, Fraknói is - megfeleltek. A mellőzés Barna Ferdinándot elkeserítette, egyéniségével azonban nem fért össze, hogy a Széchényi-családnál kilincseljen pártfogásért. Ez számára különben is kilátástalan lett volna: a Széchényi-család bizalmi embere Mátray Gábor volt s kettőjük feszült viszonya nem lett volna jó ajánlólevél. Természetes, hogy Mátray sem gondolt Barna Ferdinándra, mint lehetséges utódjára, amikor Széchényi Kál­mán javaslatot kért tőle. Mátray szimpátiája a mellette dolgozó, hozzá alkalmazkodó Tipray felé fordult, s ezért őt ajánlotta a gróf figyelmébe. Mátray Gábor távozásával véglegesen lezárult a Széchényi Könyvtárnak az a korszaka, amelyet talán kissé szokatlan kifejezéssel az elhúzódó alapítás és gyara­podás korszakának nevezhetünk. Hosszú évtizedek alatt, különböző megángyűjte­ményekből állt össze a könyvtár, amely a szó valóságos értelmében vett könyvtárrá a Mátray Gábor utolsó szolgálati éveiben lezajlott nagyszabású feldolgozómunka során vált. E feladatot már nem Mátray Gábor, hanem a nála jóval fiatalabb Barna Ferdinánd végezte el. Munkája eredményeképpen egy korszerű, egységes elvek sze­rint rendezett gyűjtemény állt az olvasók rendelkezésére s a könyvtár végre hozzá­láthatott a nemzeti könyvtári funkciók teljesebb körű kibontakoztatásához. Ezt a korszakot már az ifjú történész, Fraknói Vilmos neve fémjelzi. 251

Next

/
Thumbnails
Contents