AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

az uráli finnugor nyelvtudomány mű­velése csak a rokonnépek történetének, néprajzának, hitvilágának tanul­mányozásával válhat teljessé. Ilyen irányú munkásságával az akkori Ma­gyarországon úttörőnek számított. Ha voltak is magyar őstörténeti kutatásai­ban romantikus elemek, érdeme, hogy a külföldi magyar vonatkozású szak­irodalom közvetítésével a hazai tájéko­zódás kereteit kitágította. Az Akadé­mia 1868-ban levelező tagjává válasz­totta. Legtalálóbb jellemzését a Vasárnapi Újság nekrológjában olvas­hatjuk: „Mint ember és tudós egyfor­mán bizonyos elszigetelt állásban ma­radt, s hírneve általában nem volt arányban sokoldalú képzettségével, Barna Ferdinánd nagy nyelvismereteivel s elméjének át- (1825-1895) ható józanságával. Majd valamennyi európai nyelvet értette, a rokon nyelveket pedig fölléptekor senki sem ismerte ala­posabban, mint ő. Tehetsége és tudománya képesíthették volna őt arra, hogy első­rangú tudósaink sorában foglaljon helyet, minő Hunfalvy Pál és Budenz József voltak: de az ember túlságos szerénysége s naiv félénksége folyvást nagy akadályai voltak a tudományos pályán való haladásnak. Igénytelen, egyszerű ember volt, de nemes szívű, aki a múzeumi könyvtárban körülötte dolgozó fiatal embereket nem­csak irodalmi törekvéseikben segítette, hanem sokszor anyagilag is." 15 Barna Fer­dinánd szakértelmének elismerését jelentette, hogy Eötvös József 1869-ben őt vá­lasztotta a Széchényi Könyvtár állománya korszerű feldolgozása munkálatainak irá­nyítójává. Segédőri beosztása mellé ezért kapta 1870-ben a tiszteletbeli őri rangot. A második segédőr, Supala Ferenc (?-l 875) 1866. márc. 15-étől állt a Könyvtár szolgálatában. Jogi képzettségű, nyelvekhez értő, tudós könyvtáros volt: egyik fel­adata a különösen nagy szakértelmet és nyelvtudást kívánó ősnyomtatványok és ok­levelek feldolgozása volt. Foglalkozott szláv nyelvekkel is: 1873/74-ben hosszabb időt töltött Oroszországban egyrészt a nyelv tanulmányozása, másrészt az ottani újabb, magyar vonatkozású irodalom felkutatása céljából. Tagja volt a Magyar Tör­ténelmi Társulatnak, cikkei jelentek meg a.Századok-bm. Sok betegeskedését Mátray már 1873-ban említette, 1875-ben bekövetkezett halála viszonylag fiatalon érhette. Supala Ferenc az 1869. április és 1871. április közötti időben felsőbb rendeletre a könyvtárrendezési munkálatokban vett részt Barna Ferdinánd mellett. Hármójukon kívül még az írnok látott el könyvtári munkát, természetesen az előbbieknél alacsonyabb szinten. (Olvasótermi felügyelet, jegyzékek készítése, má­solása, naplózás, kötészeti előkészítés stb.) Itt húzódott az a határ, amely a tudós 237

Next

/
Thumbnails
Contents