AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

A KÖNYVTAR SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA A Széchényi Könyvtár 1867-ben a következő betöltött állásokkal rendelkezett: Beosztás *1869-től mint írnok Név Szolgálati idő Or Mátray Gábor 1837-1875 (nyugd.) I. segédőr Barna Ferdinánd 1860-1889 (nyugd.) II. segédőr Supala Ferenc 1866-1875 (elhunyt) írnok Péterffy Kálmán 1865-1867 (áthelyezés VKM) I. osztályszolga Molnár Viktor 1865-1869 (áth. MNM Régiségtár) II. osztályszolga Décsy István 1866-1871* (elhunyt) A kiegyezés évében Mátray Gábor (1797-1875) már harminc éve állott a könyvtár szolgálatában, s 21 éve mint annak vezetője. Mátray mozgalmas életút után választotta a könyvtárosságot hivatásául. Jogi tanulmányai befejeztével 13 évig volt nevelő Széchényi Lajos családjánál, s ez a környezet döntő módon hatott fejlődésére. Az itt kínálkozó művelődési lehetőségek - gazdag könyvtár, gyakori bécsi tartózkodások - elmélyítették, sokoldalúvá tették tudását. A család hazafias szelleme, Széchenyi István reformeszméinek hatása az ifjú Mátrayt is tettekre ösztönözték. Ügyvédi oklevelének megszerzése után sem lépett jogi pályára, hanem a kibontakozó reformkor kulturális életének lett aktív részese és szervezője. Zenei tehetsége, a színművészet iránti vonzódása, az irodalom és a történelem szeretete, a magyar múlt értékeinek felkutatása és megőrzése iránti lelkes buzgalma a kultúra számos területén kínált számára tennivalót s ő élt is a lehetőségekkel. „Az ő nevéhez fűződik a magyar zenetudomány alapvetése - írja róla zenei munkásságának méltatója - a népdalkutatás tulajdonképpeni megindítása, a fejlődőben lévő magyar zenés színpad neki köszönheti egyik legtöbbet játszott darabjának muzsikáját, ő szerkesztette - a magyar sajtó történetében úttörőként - az első szépirodalmi lapot, ő indította meg e lapban a rendszeres zenekritikát; Mátray alapította és igazgatta az első magyar konzervatóriumot, a Nemzeti Zenedét, és az elsők között volt, aki magyar műdalokat írt. De ezeken kívül is mindenütt ott volt, ahol szolgálhatta nemzetünk kulturális felemelkedésének ügyét: legyen ez a hely a meginduló Nemzeti Színház, az első magyar képcsarnok vagy a Széchényi Könyvtár. Polihisztor volt, meg nem alkuvó, saját hasznát és dicsőségét nem tekintő művész, író és tudós."

13 E színes egyéniség férfikora delén önként vállalta a könyvtári munka csendesebb és kevésbé mutatós voltát, előbb napidíjasként Horváth István mellett, majd ennek utódaként mint a könyvtár vezetője. Tevékenysége ezután elsősorban történeti és bibliográfiai jellegű, a közélettől csaknem teljesen visszavonulva. A zeneiskola vezetését azonban haláláig megtartotta s életét a két intézmény: a Nemzeti Múzeum 235