AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban
A kutatók publikációiról az öt év alatt csak egyszer készült teljes éves jegyzék. Az 1995. évi kimutatás 260 publikáció és előadás címét közli, de ez magában foglalja a KMK munkatársainak kb. 50 tételnyi tanulmányainak, cikkeinek, előadásainak címét is, így nagyjából 200 a szűken vett OSZK-s szerzőktől származó írások, előadások száma. Ebből kb. 70 az OSZK Híradóban, illetve a Könyvtári LevelezóVLap-ban megjelent közlemény, amely nem fogadható el kutatási eredményként. Sok esetben kérdéses a hírlapokban megjelent cikkek értéke is, ezt cím alapján nehéz megítélni. Mindezeket figyelembe véve tehát legfeljebb 50%-ra tehető azon - nem KMK-s tanulmányok száma, amelyek tudományosnak minősíthetők, illetve annak alsó határát elérik. Egy év azonban nem jellemezhet öt évet, az egész korszak összesített arányai jobbak lehetnek. Áll ez különösen akkor, ha az Évkönyv 1994-ben közreadott 1986— 1990-es kötetében megjelent 12 magas színvonalú tanulmányt, továbbá az 1990— 1993-as, 1998 végén napvilágot látott kötetében található 9 tudományos publikációt is figyelembe vesszük. Ezeken kívül még három Az Országos Széchényi Könyvtár Füzetei-nek hét, Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai-nak három újabb tagját, amelyek a nemzeti könyvtár munkatársaitól elvárható magas színvonalat képviselnek. A rendelkezésre álló dokumentumokból annyi megállapítható, hogy a kutatások elsősorban a könyvtár gyűjteményi és tevékenységi köréhez kapcsolódnak: elsősorban magyar irodalmi és történelmi, sajtó- és könyv-, valamint nyomdászattörténeti és a hungarikumokkal kapcsolatos kérdések feltárására irányulnak. Viszonylag, de megérdemelten sok az állományvédelemmel, restaurálási eljárásokkal foglalkozó témák száma, és talán túlságosan is nagy a folyóirat-repertóriumok összeállítására fordított kutatásoké. Sajnálatos, hogy az OSZK történetét taglaló tanulmányok megírása iránti érdeklődés csökkent, illetve összefoglaló szinten egyegy nyugdíjasra maradt. Teljes jegyzék csak az OSZK kiadásában megjelent művekről áll jelenleg rendelkezésre. A publikációs tevékenység egészének ismerete nélkül nem lehet a legjelentősebbeket kiemelni, közülük néhányukat mint a legki valóbbakat megemlíteni. Egyről azonban, ha nem is OSZK kiadvány, nem is itthon jelent meg, feltétlenül meg kell emlékezni. 1998 őszén Németországban látott napvilágot a Handbuch deutscher historischer Buchbestände in Europa 5. Ungarn című kötete P. Vásárhelyi Judit feldolgozásában, Rákóczi Katalin és Dörnyei Sándor (OSZK nyugdíjas) közreműködésével és több OSZK-s munkatárs segítségével. A sorozat, amely nyolc külföldi ország könyvtárainak német nyelvű kiadványait hivatott feltárni, elsőként megjelent magyarországi kötetével - amely 33 könyvtár anyagát foglalja magában - nem csak a németek számára jelent igen nagy értéket, hanem a hazai kutatásnak is nélkülözhetetlen forrásanyagot bocsát rendelkezésére. Az egyéni tudományos munkára vonatkozó kimutatások hiányát, illetve hiányosságát némiképpen pótolták 1994-től azok az összejövetelek, amelyeken a kutatónappal rendelkezők adott évi eredményeikről számoltak be. Az első évben egy tudományos ülésszakon került erre sor, amelyen az érintett munkatársak három szek153