AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

1996-ban és 1997-ben az átlagosnál lényegesen többen jöttek el az OSZK-ba az iskolások és a felsőfokú tanulmányaikat végzők köréből. Utóbbiak száma ezekben az években a megszokott kétszeresére, sőt háromszorosára (kb. 450-500 fő) emelkedett. A külföldi látogatók száma évi 5-600 között ingadozott, kb. egyharmaduk határainkon túlról érkezett magyar volt. Természetesen a könyvtárban rendezett konferenciák résztvevői (kb. 2400 fő) is meglátogatták a különböző osztályokat, megtekintették kiállításait. A zirci műemlékkönyvtár tevékenysége jellegében eltér a budai várbeliétől, mert itt a legfőbb feladat a látogatók, az egyénileg vagy csoportosan érkező vendégek vezetése, amely egyéb munkáikat is meghatározza, gyakran - különösen nyáron - háttérbe szorítja. Az öt év alatt összesen 179 476-an tekintették meg ezt a gyönyörű termekben elhelyezett, önmagában is rendkívüli értéket képviselő gyűjteményt, a zirci apátság épületében található, de a nemzeti könyvtár „védnöksége alatt álló", sőt szervezeti keretébe tartozó kincsestárat. Sajnos a korszakot jellemző anyagi nehézségek e területen is éreztették hatásukat, míg 1993-ban 41 390 volt a látogatók száma, ez már a következő évben 37 860-ra csökkent és a további években is esett. 1998-ban 33 956-an keresték fel a könyvtárat. Ezen belül azonban a külföldi érdeklődők száma valamelyest emelkedett (1995:2987 fő, 1998: 3205 fő: ebből 100 fő a szomszédos országokból). HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZAKMAI KAPCSOLATOK A gazdasági helyzet romlása behatárolta ugyan a könyvtár belföldi és nemzetközi kapcsolatainak fenntartását, de ez a legkevésbé sem jelentette felfüggesztésüket. Az Országos Széchényi Könyvtár mint nemzeti könyvtár természetszerűen lát el központi feladatokat és tart kapcsolatokat mind az itthoni, mind a külföldi könyvtári érdekeltségű testületekkel, szervezetekkel, intézményekkel, és gyakran a híd szerepét tölti be a két pólus között. Ez a feladata ma különösen fontos, hiszen az egységesítésre való törekvés minden intézmény számára kötelező és ez sokszor csak áttételes úton valósulhat meg. Ezért nem csupán a hazai központi kérdések megoldásában vett részt az OSZK (könyvtári törvény, kötelespéldány-rendelet stb.), hanem például a gépesítési vagy szabványosítási tevékenység összehangolását a külföldi gépesítési folyamatok beható ismeretével is segítheti, a szabványosításban a világszerte elfogadott megoldásokat érvényesítheti. A hazai könyvtárakkal való kapcsolattartás részint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete révén valósult meg - amelyben az OSZK munkatársai mindig is jelentős szerepet töltöttek be -, másrészt a szaksajtó segítségével, vagy közvetlen kapcsolat útján. Az új ismeretek terjesztésében a Könyvtártudományi és Módszertani Központ is fontos szerepet játszott. 146