AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

3985 órát, tehát a három részlegen összesen 12 473 órát tudtak a muzeális gyűjtemények dokumentumainak restaurálására fordítani. Ugyanez a munka 1997-ben csak a Restauráló Laboratóriumban 6665 órát, a Hírlap-állományvédelmi Osztályon 4740 órát, a Kötészeten pedig 3809 órát, összesen 15 214 órát vett igénybe. De, mert 1997-ben a Hírlap-állományvédelmi Osztály - a hírlapjavítás óraszámának jelentős csökkenése folytán - 1452 többletórát tudott restaurálásra fordítani, így a két év teljesítménye szinte kiegyenlítődött. A különgyűjteményi dokumentumok restaurálására az említett osztályok az utóbbi években hasonló nagyságrendű óraszámot tudtak szánni. A legnagyobb időkeret (külön-külön 1600-2300 órával) a Kézirattárra és a Régi Nyomtatványok Tárára jutott, a többiekre egyenként 400-1000 órát fordítottak. 1997-ben csak a Restauráló Laboratóriumban 6665 óra felhasználásával 7917 kéziratot, kódexet, ősnyomtatványt, régi könyvet, térképet, jelmeztervet, színlapot, kottát és grafikai plakátot sikerült rendbe hozni A Hírlap-állományvédelmi Osztály ebben az évben a Reguly Antal műemlékkönyvtár restaurálására fordított 4740 órát, a többire csak 3652-őt, a Kötészet pedig 3809-et, a különgyűjteményekre és 24 140-et a többire. Ezek az arányok évenként változhatnak (erre 1998 jó példa). A restaurátorok a zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár állományát is karbantartják, konzerválják. Ez mindig a helyszínen történik, évi 400-500 óra keretében. Az egyházi könyvtárak nemzeti értékeket képező kincseinek javításával, restaurálásával az OSZK szakemberei évi 1000-2000 közti óraszámban tudtak foglalkozni. Kötészet A törzsgyűjtemények könyvanyagának restaurálása a vári épületben elhelyezett Kötészeten folyt. Alaptevékenysége jelenleg az olvasótermekbe kerülő kötetlen anyag bekötése, hiszen a puhafedelű példányok rövid használat után tönkremennek. Munkájuk nagy részét elsősorban a szabadpolcos kézikönyvtárból és a raktárból kikért és rongált állapotban kiadott, de utána bevont anyag rendbehozatala jelenti. Ez alatt a szétesett kötetek egyesítése, az újrakötés elvégzése, lapok restaurálása értendő, amely munkák elvégzése után a kötet újra használhatóvá válik. Folyamatosan történt természetesen a raktári bekötetlen hírlap- és könyvanyag bekötése is, előbbi esetében azonban a kötés helyett a zárt tékákba való elhelyezés és a raktárban a fektetett elhelyezés jelenti a védelmet. Sajnos az utóbbira még alig kerülhetett sor. (A hírlapok legveszélyeztetettebb része már csak mikrofilmen kerülhet használatra.) Miután külső kötészet igénybevételére nincs lehetőség, így a házi könyvkötészetre egyre több feladat hárult. Ok készítik a hírlapok tárolására szolgáló prespán-dobozokat és beléjük helyezik a hírlapokat és folyóiratokat, összeállítják a törzs- és különgyűjtemények számára szükséges tékákat és egyéb segédeszközöket. Mindez azzal járt, hogy 1998 közepétől átmenetileg fel kellett függeszteni a különgyűjtemények számára végzett restaurálási tevékenységet, hiszen nem csak a náluk lévő félig kész munkákat és a szabadpolcos anyag javítását és restaurálását (összesen közel 20 000 óra) be kell fejezni, illetve el kell végezni. Ekkor derült ki, hogy kb. a 20 000 címegység tárolására 134