AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

portéba. Ez a részleg gyűjtötte és tette hozzáférhetővé e dokumentumokat. Bár szer­vezetileg az Olvasószolgálati és Tájékoztató Főosztály irányítása alatt állt, szorosan együttműködött a számítógépes részlegekkel, felhasználta az általuk már kialakított lehetőségeket, elsősorban a számítógépes hálózatot. Feladatai közé tartozott az elek­tronikus dokumentumokra alapozott tájékoztatási tevékenység végzése, illetve ennek segítése is. A csoport szolgáltatásainak lényege az volt, hogy a gépesítés hálózati adott­ságaira építve az elektronikus dokumentumokat az egész könyvtár számára elérhe­tővé tette, ezzel csökkentve a költségeket és növelve a munka hatékonyságát. E cél érdekében vásárolta meg a könyvtár azt a CD-ROM eszközparkot, amely több mint fél évtizede biztosítja a hatékony és gyors hozzáférést a legkülönbözőbb adatbázi­sokhoz. Az elektronikus dokumentumok száma ez idő alatt hatványozottan nőtt. A kezdeti rendszertelen beszerzést egyre inkább felváltotta a kötelespéldány útján való teljes körű gyűjtés, tekintet nélkül az elektronikus dokumentum megjelenési for­májára. A gyarapítással párhuzamosan megkezdődött a dokumentumok rendszeres feldolgozása is. Ma már több ezerre tehető a gyűjteményben lévő kiadványok szá­ma, amelyeket valamilyen formában az olvasók rendelkezésére bocsáthatnák. Az eszközpark időközben cserére szorult, az új integrált rendszerre való áttérés­sel összefüggően az elektronikus dokumentumok szolgáltatására szükséges eszközö­ket is korszerűbbre cserélték. Mindezeket ma még a fejlődés és folyamatos változás jellemzi. Különgyűjteményi olvasószolgálat A különgyűjtemények egyes részlegei az öt év folyamán közel 41 000 kutatót fogadtak, a használt egységek száma felülmúlta az egymilliót. A számok (1. a táb­lázatokat) hullámzó adatokat mutatnak be, amit több körülmény magyaráz. Mind az olvasók, mind a használt egységekben megmutatkozott az állományrevízió ha­tása, hiszen ahol ez éppen folyt, ott az anyag használata nem lehetett zavartalan, így az igénylők száma is csökkent bizonyos mértékben. Az olvasói létszámban a kezdő és a záró év adata utal erre, bár az is lehet, hogy részben a könyvtárhasználati díj tartotta vissza a csak egy tár anyagát kevésszer használókat. Akikért dokumentumok számainál nagyobb különbségek mutatkoznak az évek folyamán, itt főleg a „kiugrások" jellemzőek, amelyek nagyrészt egy-egy kiállítási anyag összegyűjtése során történt válogatásnál jelentkeztek. Egyes gyűjtemények­ben (Plakát- és aprónyomtatványtár, Színháztörténeti Tár) az egyleveles dokumen­tumnak nagy mennyisége emeli meg a használt dokumentumok számát. E magyarázatok mellett azonban azt a tényt kel hangsúlyozottan kiemelni, hogy az 1995-ös mélypontot követően a különgyűjtemények összforgalma és az igénybe vett dokumentumok száma évről évre emelkedő tendenciát mutatott. Szomorúan kell megállapítani azonban, hogy a Zeneműtár tekintetében 1991­ben létrehozott hangstúdió 1996-ban - szakember hiányában - kénytelen volt mű­ködését beszüntetni, így nem csupán a hallgatási lehetősége szűnt meg a a kutatók 126

Next

/
Thumbnails
Contents