AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

múlt öt évben látható fogyásáról tanúskodik. A bölcsészek összszámát nem lehet tovább bontani, így azt, hogy közülük hány vállalta az éves beiratkozást, illetve váltott napijegyet, nem lehet megállapítani. A már említett 1996. évi beszámoló-jelentés szerint „Továbbra is érvényes az a tendencia, hogy a kutatók és a bölcsész egyetemisták, főiskolások inkább éves olvasójegyet váltanak, míg a nem kutatók, nem bölcsész diákok előnyben részesítik a napijegyet." Ezt mondatot, ha más megfogalmazásban is, de a következő két évben is megismétlik. Ami a nem bölcsészek számát illeti az állapítható meg, hogy jelenlétük az 1995ös csúcshoz képest fogyott ugyan, de 1998-ban még így is 1750-nel többen tanultak itt mint a bölcsészek. Ez kissé elgondolkoztató, hiszen számukra nagy szakkönyvtárak állnak rendelkezésre és többségük nem szorul a nemzeti könyvtár használatára. Igaz ugyan, hogy a jól felszerelt olvasótermi kézikönyvtár megkönnyíti helyzetüket, nem kell a mások kezében lévő könyvre várni, itt csak a polcról kell a kívánt irodalmat leemelni. Sajnos a szabadpolcos állomány beható ismerete nélkül azonban nehéz megmondani, hogy a számukra szükséges jegyzetek, könyvek itt megvannak-e (műszaki, orvosi, mezőgazdasági), vagy ezeket a raktárakból kérik ki (és esetleg még félre is tétetik?). Kivételek természetesen lehetnek, bizonyos témákhoz, főleg dolgozatokhoz bármely tudományterületen régebbi könyvekre is szükség lehet. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok diáknak nincs hol tanulnia, egyes kollégiumok ehhez nem tudnak lehetőséget biztosítani, de az is előfordulhat, hogy egyeseknek az otthoni egésznapos fűtési költségek kifizetésére télen nem telik. Számukra megfelelő tanulószobákat kellene biztosítani, de ennek megoldása túllépi a nemzeti könyvtár feladatkörét. Röviden szólni kell a „nem kutató, nem diák" csoportról is, amelynek összetételéről semmit nem lehet tudni. Eleinte ide tartoztak a középiskolások is, akiknek körét 1996-ban - főigazgatói döntés alapján - erőteljesen csökkentették. Ezzel 78000 közöttire apadt le számuk, és ez reális aránynak tekinthető. Dokumentumhasználat Az olvasók által igénybe vett dokumentumok számadatait a jelenlegi körülmények között nehéz meghatározni. A raktárakból kikért könyvek, időszaki kiadványok, mikrofilmek igénylőinek és a kiadott anyag egységének számát - mint azt a következő táblázat mutatja - pontosan meg lehetett állapítani. Ha a raktári anyag iránti igény nem is érte el az 1994-es szintet, de 1997-hez képest mégis 6%-os emelkedést mutatott, így remélhető, hogy növekvő tendenciáját megtartja. Örvendetes a periodikumok, főleg hírlapok eredetiben való olvashatásának - ha nem is folyamatos - de 1997 és 1998 között is megmutatkozó csökkenése és ezzel egyidőben a mikrofilmezett anyag használatának növekedése, mert ez talán arra mutat, hogy a kutatók - ha nehezen is - de rászoktak a filmre vett hírlapok ilyen formában történő olvasásához, másrészt az olvasószolgálati ellenőrzés meg122