AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

A kutatói körrel kialakult közvetlen kapcsolat segítette az adatgyűjtést és gyakran az OSZK állományának kiegészítéséhez is hozzájárult. A különböző megkeresések közül jelentős volt az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetével kialakított kapcsolat, amely a Hungarika Névkataszter helyismereti gyűjtemények számára történő hasznosítását teszi lehetővé. A Hungarika-anyagot őrző külföldi könyvtárak címjegyzéké-nek füzetei folyamatosan kiadásra kerültek, 1994-ben az 5. füzet: Skandináv államok, 1995-ben a 7. füzet: Franciaország, 1998-ban pedig a 15. füzet: Ausztrália látott napvilágot. Ebben az évben all. füzet: Kanada is sajtó alá került. A füzetek iránt nagy volt az érdeklődés, hiszen a kutatók számára máshol el nem érhető adatokkal segíti a hungarikumokkal kapcsolatos munkát. Az európai adatgyűjtés lezárultával lehetőség nyílt az elemző áttekintésre s arra, hogy a könyvtárak hungarika állományának főbb jellemzői összefoglalásra és áttekintésre kerülhessenek, kutatói és kultúrpolitikai célra rendelkezésre álljanak. 1994-ben megkezdődtek a tervezett hungarika bibliográfiák megjelentetéséhez szükséges előkészületek, de csak 1998-ban tudták a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Külföldön megjelenő hungarikumok. Könyvek, új periodikumok c. kiadvány első, 1990. évi kötetét nyomdába adni. Ez előre láthatóan 1999 első negyedében jelenik majd meg. A kötet elkészültének jelentősége kettős: egyrészt maradéktalanul megőrizte az MNB hagyományos értékeit, másrészt tartalmában és szerkezetében az új típusú hungarika bibliográfia-modell első kötete, amely összegezi a kísérleti periódus minden eredményét. A bibliográfia köteteinek 1990-től kezdődő felzárkóztatása mellett hozzáfogtak a szerkesztők a kurrensen megjelentethető 1997-es évi anyag előkészítéséhez. 1998 tehát az új bibliográfia-program megindulásának éve volt. Retrospektív nemzeti és hungarika bibliográfiák Az 1994 és 1998 közötti időszakban elkészült a Régi Magyarországi Nyomtatványok elnevezésű retrospektív bibliográfia III. kötete. E kötet ezer, 1636 és 1655 között megjelent magyar nyelvű és a történelmi Magyarország területén bármely nyelven kiadott nyomtatvány bibliográfiai és tartalmi leírását adja közre. A kötethez tízféle mutató készült. A kézirat, Borsa Gedeon és Kulcsár Péter gondos lektorálása, észrevételeik figyelembe vétele után az Akadémiai Kiadó gondozásában 2000-ben lát majd napvilágot az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Közalapítvány 5,5 milliós támogatásával. Közben 1996-ban megjelent a Szabó Károly RMK III. kötetének és az ahhoz összegyűjtött Pótlás-ok négy füzetének közös Mutató-ja. is. Folytatódott az 1801 előtti hungarikumok ismeretlen példányainak felkutatása és nyilvántartásba vétele. Adatgyűjtésre Ungváron, Lembergben, Pozsonyban, Prágában, Kolozsvárott, Brassóban, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen és Segesvárott került sor. Levelezés útján Székelyudvarhelyről is sikerült az adatokat megkapni. 1997-ben pl. Kolozsvárott 300, Gyulafehérvárott 893, Brassóban 332, Nagyszebenben pedig 762 e körbe tartozó műre bukkantak rá a kutatók. 115