AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Sonnevend Péter: A magyar könyvkiadás a rendszerváltozás éveiben: statisztikai elemzés

hogy azután 1991-ben elérje a 3,5%-ot, ami 1992-re 3%-ra csökkent. Az öszszesített példányszámok terén e csoport hosszú távon is 1-2% körül mozgott, majd 1991-ben itt is 3,5%, de 1992-ben már csak 2,1%. Összegezve a fenti adatokat, az állapítható meg, hogy a négy évtizedre jellemzően kialakult arányok (szakirodalom közel héttizedes, a szépirodalom és tankönyvcsoport 15-15% köri választéka, illetőleg a szakirodalom 40%, a szépirodalom és tankönyvek 30-hoz közelítő példányszám-részesedése) a nyolcvanas évek végén bomlani kezdett (1986-1988-ban a szépirodalmi példányszám 33,4%-os aránya közelíteni kezdett a szakirodalom 38,5%-jához), hogy azután 1991-1992-ben lényeges arányeltolódás menjen végbe mind a választék, mind a példányok terén. Ennek „nyertese" a szépirodalmi csoport (választékban 15%ról 25% körülire, példányszámban 30% tájékáról 45%-os magasságba jutott), míg vesztese a szakirodalom csoportja (választékban a korábbi 68%-ról 56%ra, példányszámban 42-40%-ról 25% körülire csökkent). Átlagpéldány-számban ez azt jelenti, hogy míg a szakirodalom évtizedekig 5500 példány közül mozgott, ez most - egy meglepő átmeneti emelkedés után (1986-1988: 6821, 1991: 6608) - 1992-ben már nem érte el a 4400-at (minden kiadványra vonatkoztatva az átlagpéldány 1945-1985 közt csaknem 9500, 1986-1988 közt 12 290, 1991ben ugyanennyi, 12 291, míg 1992-ben 10 321). A szépirodalom esetében a hoszszú távú átlag 20 ezer körül mozgott, ez 1986-1988-ban fellendült 30 ezer fölé, majd 1991-ben 22 611, s 1992-ben 18 514. A tankönyvek négy évtizedes átlagpéldánya 17 ezer fölött jelenik meg, 1986-1988-ban 20 736, majd 1991-ben 18 306, s 1992-ben emelkedik 19 142-re, ami ebben az évben a legmagasabb csoportok szerinti átlagpéldány (ez az egyetlen időszak, amikor a tankönyvek átlagpéldánya meghaladja a szépirodalomét). A vallási művek hosszú időn keresztül 6,5 ezres példányt mutattak, 1986-1988-ban elérték a közel 11 ezret, 1991-ben 12 275, de 1992-ben ismét csupán 7122. TÉMAKÖR SZERINTI MEGOSZLÁS Szakirodalom Fentiekben áttekintettük a kiadványok jellege szerinti megoszlást, most figyelmünket a szakirodalom belső arányaira fordítjuk. A 12-14. táblázatok a témakörök (tudományok) szerinti megoszlást tárják elénk az 1945-1985 közti ciklusban, továbbá 1988-ban és 1992-ben (művek illetve példányszámok szerinti megoszlásban). A táblázatok alján a témaköröket csoportosítottuk is. Itt különösen szembeötlőek a radikális arányeltolódások: - csökkent a társadalomtudományi művek példányrészesedése (1945-1985: 42%, 1988: 34%, 1992: 20%), 434