AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

szagnak a tatárdúlás előtti történetéhez sok adatot tartalmaz a munkája, esetleges következetlenségei, kritikátlan forrásátvétele ellenére is a 13. század egyik fontos krónikása. A levél megírásának ante quem-jéül pedig az 1177. évet szokták tekinteni, mert abban az évben, szeptember 27-én datálódott az a tényleges hiteles levél, amit III. Sándor pápa küldött János presbyternek, s ezt sokan válaszlevélnek tekintik.

34 Ez viszont erősen kétséges, hiszen a pápa levele említ egy bizonyos Philippost, aki a levél szerint a pápa orvosa és udvari embere volt, s aki sokat mesélt az egyházfőnek János királyságáról, s ez azt sejteti, mintha az orvos járt volna a keleti keresztény király udvarában. Philippus szerint ugyanis János pap egy templomot akart építtetni Rómában, s egy oltárt Jeruzsálemben, hogy országa zarándokai ott róhassak le tiszteletüket. Sándor pápa leveléről a későbbiekben még bővebben szólunk. A János papnak tulajdonított levél rendkívüli népszerűségét mutatja az is, hogy a már sokszor említett Friedrich Zarncke a múlt században több évtizedes munkával összegyűjtötte az akkor fellelhető kéziratait, akkor ez közel százat jelentett.

35 A létező kéziratok száma még ennél is több lehet, hiszen Európa kéziratgyűjteményeiben lappanghatnak még másolatok. így például Zarncke nem említi a magyarországiakat sem: a Nagyenyedi kódexet, ami a 15. században készült, és a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őrzik, s nem ismerte az Egyetemi Könyvtár ugyancsak 15. századi kéziratát sem.

36 Zarncke megállapította, hogy létezik egy ősi változat, ami a legrövidebb, s ennek eredeti nyelvén sokat vitatkoztak. Alexander A. Vasiliev a szövegben található görög szavak miatt, egy görög nyelvű alapszöveget feltételezett, de ezt a későbbiekben megcáfolták.

37 A latin eredeti nyelv legfontosabb bizonyítékai: a szövegben található egy kétsoros latin hexameter, ami aligha lehet fordítás, a szentírási idézetek mindig a Vulgatá-bó\ valók, továbbá feltételezhető tartalmi forrásai a latin irodalomban lelhetők fel. Az sem elhanyagolható szempont, hogy eddig egyetlen görög nyelvű szöveg sem került elő. Az ősi szövegnek öt későbbi, interpolált változata jelenik meg számos másolatban. Közülük a legfiatalabb, ún. „E" változat a következő sorral zárul: „Végetér János presbyternek a könyve illetve története, amit Christianus, mainzi érsek fordított görög nyelvből latinra."

39 Ennek a bejegyzésnek a hitele meglehetősen kétséges, hiszen maga a szöveg is sok helyen hibás.

39 De létezik egy 12. századi párizsi kézirat is, aminek incipitje így szól: „Kezdődik Jánosnak, India császárának Manuelhoz, Konstantinápoly császárához írt levele királyságának gazdagságáról és csodálatos dolgairól, amit először görögre és latinra lefordítottak.

40 Mivel a levelet a keletkezésekor és még a későbbi századokban is valóban egy indiai uralkodótól származtatták, a közvélemény természetesnek vette, hogy a szerző valamilyen keleti nyelven írhatta, s a latin csak fordítása lehet, s ugyanígy a görög is, hiszen a címzett a bizánci császár volt. A tények viszont mást mutatnak. Az eredeti nyelv a latin lehetett, s a korábbn felsorolt szempontokon kívül az a körülmény is alátámasztja ezt, hogy későbbi orosz és 376