AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Egy 1580. évi Augustana Confessio-kiadás reneszánsz kötése és possessorai

Másrészt egyértelműen megállapítható, hogy Hellenbach János Gottfried­nak a házasságkötésekor természetesen a leánynevén - Velspergerin Anna Má­riaként - említett anyja volt az a Hellenbach Anna Mária, aki az Augustana confessio-kötetünket Faschkó Sámuelnek ajándékozta. Kötetünk későbbi birtokosa a címlapra írt bejegyzés szerint „Legitimus Tip / / Johannes Legier / / Schemnitii / / 1719. / /" (4. kép). Legier János 1712-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre. 69 Később egyik segédje volt a Selmecbányái evangélikus lyceumban 1719-ig igazgatóként működő Klement Jánosnak. 70 Valószínűleg azonos azzal a Legier Jánossal, aki 1735-ben a Szepes megyei Ménhard (Mensdorff) község lelkésze volt. 71 4. kép Kötetünk utolsó possessorának bejegyzése a könyv első - de csak az új rá­kötéskor beillesztett - előzéklevelének rektóján olvasható: „Biblioth.Hung. Jankow. 9. ord.9." A kiváló könyvgyűjtő Jankovich Miklós (1772-1826) első gyűjteménye kialakításakor különös gonddal kutatott a felvidéki magánkönyvtá­rakban, mert ezen a töröktől megkímélt területen sok kódex és más könyvérték maradt fenn. Az 1793. évi Sáros megyei útjától kezdve egymás után vásárolt meg igen jelentős felvidéki gyűjteményeket. Több értéket szerzett meg a felvi­déki evangélikus lelkészek, tanárok kisebb, de nem jelentéktelen magánkönyv­táraiból is. 72 A szép kötésű Augustana confessio-kiadásunk sem kerülte el a fi­gyelmét. Összegezésként a következőket állapíthatjuk meg. Az idézett bizonyítékok szerint az 1580. évi Augustana confessio-kiadás német reneszánsz kötését a wit­tenbergi Paul Droscher könyvkötő készítette. E munkája révén olyan könyvkö­tő szerszámai váltak ismertté, amelyek nem szerepeltek felszerelésének korábbi nyilvántartásában. 360

Next

/
Thumbnails
Contents