AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Egy 1580. évi Augustana Confessio-kiadás reneszánsz kötése és possessorai

Bár a 16. században is nagy mennyiségben jelenték meg folio alakú kötetek, a többséget már a könnyebben kezelhető, használható, szállítható negyedrétű kötetek alkották. Az egyes könyveknél csökkent tehát a díszítendő kötéstábla felülete, de a művek nagy példányszáma miatt hihetetlenül megnőttek a könyvkötők feladatai. Ezért terjedt el az olyan könyvkötő szerszámok használata, amelyek meggyorsították és megkönnyítették a változatos díszítésű kötéstáblák elkészítését. A középkorban használt egyesbélyegzők helyett az ún. görgetők és préslemezek változataival készült a legtöbb német reneszánsz könyvkötés. A görgetőnél, ennél a nyeles szerszámnál egy tengelyen forgó kerék külső kerületére vésték a gyakran portrékkal élénkített növényi dekorációt.

4 A nyél segítségével folyamatosan görgethették a kereket s ily módon sokkal gyorsabban lehetett keretdíszt előállítani, mint az egyesbélyegzőkkel. A többnyire centrális jellegű tábladíszítés közepére tervezett díszítő motívumot vésett lemezről, sajtóval préselték a kötéstáblára. Az ismertetett két könyvkötő szerszámmal - görgetővel és préslemezzel készült az RK 55 jelzetű kötet kötéstábláinak dekorációja is, amelyeknél a középmezőt a keretdísz síkjához képest kissé bemélyítették. A préslemezek számtalan változata terjedt el a 16. században. Allegorikus figurák, bibliai jelenetek, címerek, portrék voltak főmotívumaik. A préslemezek legtehetségesebb metszői kis méretben is finoman mintázott portrékat készítettek a német császárokról, bibliofil választófejedelmekről, majd a reformáció térhódításával egyidejűleg főleg Lutherről, Melanchthonról és Erasmusról. Luther és Melanchthon jelentőségére kívánta felhívni a figyelmet az RK 55 jelzetű kötetünk könyvkötője is, mint később látni fogjuk, nagyon is indokoltan. Az e célra felhasznált, nagyméretű préslemezei azonban nem portrékat, hanem egész alakos képmásokat ábrázolnak, tehát az ilyen típusú préslemezek reprezentatívabb és ritkább változataihoz tartoznak. Konrád Haebler és Ilse Schunke alapvető munkája több, mint 90 Luther-portrés préslemezt sorol fel. Az ugyanitt nyilvántartott egész alakos Luther-ábrázolások száma viszont még a harmincat sem éri el.

5 Hasonló a portrék és az egész alakos képmások aránya a Melanchthont szemléltető préslemezek esetében is.

6 Az RK 55 jelzetű kötet kötéstábláin az utólagos kifestés miatt magának a préslemeznek a kvalitásai kevésbé érzékelhetők; annyi azonban így is megállapítható, hogy a két portré Luther és Melanchthon jellegzetes arcvonásait eléggé híven tolmácsolja. A nem átlagos színvonalú, szép kötés kivételes jelentőségű műhöz készült. A kötetben közreadott Augustana confessio (Ágostai hitvallás) ugyanis az evangélikus (lutheránus) egyház alapvető hitvallási dokumentuma. Megszerkesztésére vt Károly császár szolgáltatta az alkalmat az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés egybehívásával. A császár e gyűlésre azért hívatta meg az evangélikus rendeket is, hogy a török veszedelem miatt és arra hivatkozva rávegye a reformáció híreit 3 vallási béke helyreállítására és az általa igaznak tartott egyetlen 350