AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Korabeli tudósítások Nürnbergben az 1514. évi magyarországi parasztháborúról

nem csupán azt lehet megtudni róla, hogy Mihály bencés szerzetes volt, hanem még azt is, hogy szakállat viselt. Ilyen részletek róla az eddig ismertetett és az eddigi összevetésekhez igénybe vett források egyikében sem volt fellelhető. De Lőrincről, Dózsa másik alvezéréről is több, a szakirodalomban eddig ismeretlen részlet került napfényre, méghozzá egyedül csak a fentiekben közölt, igen korlátozott számú szövegösszevetésből. Miután több Lőrinc nevű kapitánya (Mészáros, Szűr stb.) is volt a parasztháborúnak, azokat utóbb a történetírók könnyen és sokszor összetévesztették. A közelmúltban - úgy tűnik - sikerült ezek közül elkülöníteni az egyik legtevékenyebbet, aki különösen Biharban folytatott harcai, így különösen Várad városának elfoglalása révén vált nevezetessé.

59 Róla eddig azt lehetett tudni, hogy Kolozsvárott máglyán végezte.

60 Most - újra csak hangsúlyozva, hogy kizárólag az összevetés során közölt néhány mondatból - már az is kiderül, hogy ez a Lőrinc a budai Szent Zsigmond egyház kanonoka volt (K. szöveg) és Moldvába megkísérelt menekülése során fogták el, majd vitték a kolozsvári vérpadra (J. szöveg). Több zavaros és az eddigi ismereteknek gyakran ellentmondó elem is fellelhető a Scheurl-féle szövegekben, ami az eddig kialakult történelmi képbe egyáltalában nem illeszthető be. A hírlevelek íróival, akik tehát leginkább Magyarországon tartózkodó, németországi kereskedők voltak, továbbá azok körülményeivel azonban a félreértések jól magyarázhatóak. Ezeknek a tudósítóknak ugyanis aligha volt mindenre kiterjedő és részletekben is megfelelő áttekintésük az eseményekről. Ők ugyanis nem igen kerülhettek jól informált döntéshozók közelébe, akiktől viszonylag megbízható értesülésekhez juthattak volna. Nyilván saját, szükségszerűen szűk és alacsony szintű szemszögükből látták csak az eseményeket, vagy még inkább hallottak azokról mások elbeszéléseiből. Ez utóbbi esetben a nyelvi nehézségek számlájára lehet írni nem csupán a személy- és helynevek torzulását, de a sok esetben nyilvánvalóan érdemi félreértéseket is. A fentiekben, csakis a szövegösszevetések során idézett töredékes mondatokból vett, tehát szükségszerűen önkényesen kiragadott példák szolgáltak annak bizonyítására, hogy mind a Scheurl-féle történeti összeállítás, mind az általa gyűjtött korabeli híradások számtalan olyan részletet tartalmaznak, amelyek az 1514. évi parasztháború ma még hatalmas fehér foltokkal tarkított történetéhez számos kisebb, de mégiscsak kiegészítő mozaikdarabot nyújtanak. A most következő függelékben közreadott és A-K. betűkkel jelölt korabeli tudósítások datálása nem egyezik a nürnbergi köteten belül elfoglalt sorrenddel, ahogy pedig a mostani közlés történt. Ennek magyarázata abban kereshető, hogy a levelek nyilván - akár Nürnbergen belül is - többszöri másolás után kerültek Scheurlhoz, ill. környezetéhez. Egyes írások útvonala Magyarországból kiindulva Bécsen át esetleg közvetlenül vezetett ebbe a birodalmi városba, míg mások feltehetően némi kerülővel, pl. a másik jelentős, délnémet kereskedelmi központon, Augsburgon keresztül. 332