AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy judit: „A híres Szentzi Ábrahám nevezetes váradi typográfiája"
lé-sorozat tagjaival és néhány nagyméretű záródísszel látta el a folio alakú, 1000 lapnál nagyobb terjedelmű művet. Ismeretes Szalárdi krónikájából, 49 hogy a megszállt Váradról milyen nehézségek árán lehetett a kész, kinyomtatott íveket elszállítani Kolozsvárra, ahol Szenei Kertész a munkát folytatta és 1661-ben be is fejezte. A Biblia példányait, Tótfalusi feljegyzése szerint 10-12 forinton árulták, sőt még többet is adtak érte. Még 1665-ben is voltak raktáron példányok, mert a tiszántúli egyházkerület küldöttséget indított Erdélybe a Biblia példányaiért, és 1668-ban is hoztak Debrecenbe Bib//ű-kat, amelyeket azután a debreceni tanácsban osztottak szét. 50 Szenei Kertész nyomtatványai általában teljes impresszummal jelentek meg, kevés köztük az olyan, amelyik a nyomdászt nem említi meg. Van azonban néhány olyan kiadványa, amely mégsem nevezi meg a nyomtatás helyét és a nyomdászt, vagy pedig csonkán maradt ránk, esetleg csak korabeli adatok őrizték meg emlékét. 51 Szenei Kertész kiadványainak száma, működéséne korai éveiből újabban két, eddig ismeretlen nyomtatvánnyal bővült. Ezek egyike az Országos Széchényi Könyvtárban található, két levélnyi töredék formájában fennmaradt Álomkönyvecske, 52 amelynek nyomdai hovatartozását - Szenei Kertész készletének rekonstrukciója folytán - most meg lehetett állapítani: 1640-1645 között nyomtatta Szenei Kertész Váradon, erre mutat az előforduló betűk típusa és állapota. A másik kiadvány, amely azonban példány alapján nem ismert, egyszerre két érdekes kérdést is felvet. Nyéki Vörös Mátyás Tintinnabulum-a 1644. évi kiadásának eddig nem ismert előszavában ugyanis Beretzki György a pozsonyi jezsuita kollégium nyomdásza elmondja, hogy a Váradon 1639-ben a Tintinnabulotn-ot a protestánsok megcsonkítva, változtatásokkal adták ki. 53 Ez az adat a váradi műhely megindulásának évét is módosíthatja. Mindeddig semmi sem mutatott arra, hogy Szenei Kertész váradi tipográfiája esetleg már 1639-ben dolgozni kezdett volna, de a fenti előszó ismeretében a továbbiakban ez nem zárható ki. Természetesen meglehet, hogy a nyomdász az 1639-es évet csak emlékezetből írta, azon a tényen azonban mit sem változtat, hogy a pozsonyi 1644. évi (3. kiadást) megelőzően már megjelent e népszerű műnek protestáns változta is. Minderről mostanáig nem volt tudomásunk, mert a legkorábbi, ismert protestáns változat 1672-ből való volt. 54 Szenei Kertész egyébként Nyéki Vörös Mátyás Dialógus-át is kiadta, 1642-ben, tehát a váradi nyomtatás tényét elfogadhatjuk. 55 Nyéki Vörös Mátyás Tintinnabulwn-ának katolikus és protestáns kiadásai címük alapján jól elkülöníthetők, amennyiben a katolikus kiadások Tintinnabulum címen, a protestánsok a 17-18. század folyamán következetesen A' földi részeg szerencsének... címmel jelentek meg. Elképzelhető, hogy a protestáns kiadások Szenei Kertésznek erre a ma már nem ismert, 1639. évi kiadására nyúlnak vissza, amely talán az ő kiadásában kapta először A' földi részeg szerencsének... címet. 56 295
