AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy judit: „A híres Szentzi Ábrahám nevezetes váradi typográfiája"

Kegyelmednek tiszta szívvel igyekszik szolgálni Szenei Kertész Abraham Varadi Typographus (Szent György havának negyedik napján 1642 esztendőben.)" Feltételezhető, hogy a „fölső országokban" tett útjai tanulmányaival és a nyomdafelszerelés beszerzésével kapcsolatosak voltak. A nyomda alapításának elsődleges célja a teljes Biblia újrakiadása volt,

5 hiszen a Vizsolyi Biblia óta

6 (1590) nem jelent meg teljes protestáns bibliafordítás Magyarországon. De amíg a Biblia elkészült, számos más kiadvány is napvilágot látott a varadi műhelyben. Hogy a kitűnően felszerelt nyomdáról és tevékenységi köréről képet alkothassunk, megemlítjük, hogy 1640 és 1668 között, tehát 28 esztendő alatt 190 mű kiadásáról tudunk, amelyek összterjedelme 2650 ívre becsülhető. Összehasonlításul: a gyulafehérvári fejedelmi nyomda működésének 35 évéből 154 nyomtatványt ismerünk, tehát a Szenei Kertész által vezetett műhely meglehetősen termékenynek mondható. Munkássága a fejedelem, I. Rákóczi György elismerését is kivívta, akinek szándékában állt Szenei Kertészt nemességgel kitüntetni. Erre, a fejedelem halála miatt, már csak II. Rákóczi György idejében került sor. A nemeslevelet 1648. december 10-én állították ki, a címerrajz Szenei Kertész nyomdászmesterségére utal. A nemeslevél Szenei Kertészt a váradi eklézsia tipográfusának nevezi és méltányolja a váradi egyház érdekében kifejtett munkásságát. Szenei Kertész vagyonos embernek számított. A váradi várban háza a krónikaíró Szalárdi Jánosé közelében állt, amint azt egy 1648-ból származó összeírás bizonyítja.

8 Tótfalusi Kis Miklós úgy tudta, hogy a várban több palotája is volt.

9 TIPOGRÁFIÁJÁNAK JELLEMZŐI Szenei Kertész teljes betű- és díszkészlete 23 betűtípusból, 31 könyvdíszből ill. címerből, hat sorozat iniciáléból és 33 féle nyomdai cifrából állt. Betűtípusai általában a 16. század vége óta Európa-szerte általánosan használt és forgalomban lévő betűk. Kezdettől meglévő típusai közül négyet sikerült a Vervliet összeállításában szereplőkkel tökéletesen azonosítani, 10

másik négyet pedig az Elzevierek 1681. évi, részben Christoffel van Dyck által metszett betűket bemutató mintalapjával. Ez utóbbiak közül három típus 1648 előtt nem szerepelt Szenei Kertész felszerelésében, tehát az újabb beszerzésből származnak.

11 Külön ki kell emelni ez utóbbiak közül Szenei Kertész 19A típusát (XI. tábla), amelyet 1652-ben kezdett el használni és nyilvánvalóan már a Váradi Biblia számára szerzett be. Ezt a típust minden valószínűség szerint az Elzeviereknél dolgozó Christoffel van Dyck metszette. 1652. évi magyarországi előfordulása igen figyelemreméltó: ilyen korai használatát a külföldi szakirodalom sem ismeri.

12 Szenei Kertész a fő súlyt nem a könyvdíszek halmozására, hanem a szép tipográfiai elrendezésre, a betűk gondos megválasztására és a betűanyag jó ál290