AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy judit: „A híres Szentzi Ábrahám nevezetes váradi typográfiája"

„A híres Szentzi Abraham nevezetes váradi typográfiája" V. ECSEDY JUDIT így jellemezte Pápai Páriz Ferenc és Bod Péter Szenei Kertész Ábrahám váradi műhelyét.

1 Szenei Kertész Ábrahám nemcsak a 17. századi, hanem az egész magyarországi nyomdatörténetnek egyik legkiemelkedőbb alakja. Nyomtatványainak magas színvonala, tipográfiai igényessége a kor legjobb nyomdászai közé emeli a váradi mestert. Míg az első, Szenei Kertészt részletesebben méltató tanulmány 1909-ből, Naményi Lajostól való, megemlítendő, hogy már 1803-ban Miller Jakab Ferdinánd igyekezett a váradi nyomdászat kezdeteiről írva, minden Szenei Kertészféle nyomtatványt regisztrálni.

2 Munkásságáról, a nyomdaalapítás körülményeiről, a nyomda tulajdonviszonyairól és a tipográfia későbbi sorsáról már korábban összegyűjtöttük a fennmaradt korabeli feljegyzéseket, iratokat. Anélkül, hogy ezeket az adatokat most megismételnénk, szükségesnek látszik nyomdájával kapcsolatban néhány időpontot tisztázni. Szenei Kertész 1640-1660 között Váradon, 1660-1662 őszéig Kolozsvárott, 1662 novemberétől haláláig, 1667-ig Szebenben dolgozott. 1668 után műhelyét Kolozsvárra vitték és Apafi Mihály fejedelem rendeletére a volt gyulafehérvári fejedelmi nyomdával együtt a református kollégium tulajdonába került.

3 Ez alkalommal a hangsúlyt elsősorban betűkészletének és általában nyomdafelszerelésének rekonstruálására és értéklésére valamint úttörő jellegű kiadói-szöveggondozói tevékenységére tesszük - elhelyezve munkásságában néhány újonnan meghatározott nyomtatványát is. Személyéről és tanulmányairól szinte semmi adatunk sincs. Önmagáról mindössze egy előszóban ír néhány szóban, amikor a kassai Várdai Pálnak ajánlja énekeskönyve első kiadását.

4 „Hogy penig (énnekem minden bötsülettel tisztelendő Uram) ez idvösséges munkátskát nem másnak, hanem Kegyelmednek akartam ajánlani, vitt erre engemet a Kegyelmed hozzám meg mutatott jó akarattya és szent szereteti, mellyet az fölső országokból mind első alájövetelemkor meg-jelentett; mivel ismételten voltomra nagy bötsülettel fogadott, szeretettel gazdálkodott: Másodszori alájövetelemben pedig Eperjest való megszorulásomban, egy kérésemre, illendő az akkor szükségemnek véghez viteléhez elegendő költséget nyújtott ... 289