AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

talmazó, tudományszakok szerint rendezett kurrens bibliográfia előállítását tartotta. Visszautalva Esztegár László és Gulyás Pál javaslataira, úgy gondolta, hogy a bibliográfia szerkesztésére felállítandó „állami bibliográfiai iroda mellett jutna még szerep egy Bibliográfiai Társaságnak is, a magyar bibliográfiának a múltra visszamenőleg való tökéletesítésének s a kurrens bibliográfia kiegészítésének támogatásában s a készülő különlenyomatok és cédulák elterjesztésében." A kurrens bibliográfia előállításának költségeiből az államnak - számításai szerint - mindössze évi ötezer koronát kellene fedeznie. „És ötezer korona miatt irodalmunk négyötödrésze már születésekor megholtnak tekinthető."

131 Kőhalminak e cikke, kibővített szöveggel, különlenyomatként is megjelent Nincs nemzeti bibliográfiánk címmel, s ebben javaslatot is tett a kurrens nemzeti bibliográfiával kapcsolatos legsürgősebb tennivalókra: „Megszerkeszteni a havonként vagy kéthetenként megjelenő kurrens magyar bibliográfiát, vagyis minden friss magyar nyomdatermék jegyzékét gyászjelentések, falragaszok, műsorok, színlapok kivételével, és olcsó pénzen, vagy levélbeli kérésre ingyen is, állami apparátussal mindenkinek a kezébe játszani. Ha nem volna erre a célra tízezer korona, bizonyos ellenérték fejében a Magyar Könyvkereskedők Egylete mindig szívesen vállalkoznék a kiadására. Csak nyissák meg a Nemzeti Múzeum köteles példányainak hétlakattal őrzött raktárát!"

132 A kurrens nemzeti bibliográfia 1914-től A Könyvtári Szemle melléklete: Magyarország Bibliográfiája 1913. évi megindulásakor a Könyvtári Szemle felkért egyes személyeket (Gulyás Pált, Ranschburg Viktort, Szabó Ervint és másokat), hogy mondjanak véleményt programjáról. Közülük László Gábor geológus, a Földtani Intézet könyvtárnoka tartotta volna szükségesnek, hogy a folyóiratban „legyen helye [...] a mindenkori könyvrepertoriumnak, de nem a nálunk dívó könyvárjegyzék modorában, hanem szigorú könyvészeti elvek alapján szerkesztve". A szerkesztőség válaszából kiderül, hogy a folyóirat terjedelme nem tenné lehetővé egy általános könyvrepertórium közlését.

133 1914 januárjától azonban, a korábbi kéthetenkénti megjelenésről a havi periodicitásra áttérve már mód nyílt Steinhofer Károly

134 szerkesztésében, Magyarország Bibliográfiája címmel, Bibliographia Hungáriáé alcímmel egy minden hónap 15-én megjelenő melléklet megjelentetésére, helyébe kívánva lépni ezzel a Corvina hiányos bibliográfiájának.

135 Megfogalmazott célja: „a Magyarországon megjelenő összes irodalmi termékekről pontos és teljes bibliográfiát nyújtani". Ezt a teljességet a harmadik és negyedik füzettől ígérte a szerkesztő.

136 Az egyes számokban szöveges, értékelő áttekintést kapunk az időszak legfontosabb kiadványairól (az első két számban 253