AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

ujabbkori nevezetesebb, s termékenyebb íróink önálló kiadásban megjelent műveinek könyvészeti repertóriuma, stb. Szóval czélja leend egy tágasb értelemben vett magyar bibliográfiai folyóirat rovatait képviselni."

17 A szándék tehát a dokumentumok tartalma és típusa szempontjából a kurrens nemzeti bibliográfia lehetséges teljességét célozta meg, cikkrepertóriumot, továbbá szerzői biobibliográfiát is ígérve. A megjelent két szám ígéretes. A könyvek és a folyóiratok (ez utóbbiakat korszakunkban még sokáig a könyvekkel együtt kezelték bibliográfiai szempontból) címleírásait az Új könyvek, az újságokét a Magyar időszaki irodalom című rovatban közli szerzői illetve címszerinti betűrendben. Néhány gyűjteményes mű analitikus feltárást kapott. A címleírások megfelelőek (kiadó meglétekor nyomdát nem közöl). Példa a könyv címleírására: Fényes Elek. A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint. Kiadja a m. t. akadémia. (8-rét 77 lap.) Pest, Eggenberger Ferdinánd. Ára 1 ft. 30 kr. Az újságok leírásakor egyeseknél tartalmi ismertetést is ad. Az új könyvek anyagáról a második számban egy 13 csoportból álló „szakszerinti átnézet" található, s e szakmutatóban a művek rövid leírása után azt az oldalszámot közli, ahol a teljes leírás megtalálható. A tételeket autopszia alapján kívánta feldolgozni, ezért, továbbá a teljesség érdekében felhívással fordult a szerzőkhöz (a kereskedelmi forgalomba nem kerülő szerzői kiadások miatt), valamint a kiadókhoz az újonnan megjelenő kiadványok beküldése érdekében, mert a leírásokat rövid annotációval is el kívánta látni.

18 A harmadik szám megjelenésére azonban nem került sor, így a havi folyóiratnak szánt Irodalmi Értesítő intézményi háttér, s előfizetési támogatottság hiányában korai kísérlete maradt a programban felvállalt kurrens nemzeti bibliográfiának. Magyar Könyvészet 1869-1870 A hazai kurrens nemzeti bibliográfia stafétabotját a már korábban említett Aigner és Rautmann (később csak Aigner Lajos) könyvkereskedése által 1869. január 31-étől minden hónap végén megjelentetett Magyar Könyvészet vette át. Magyar Mihály folyóiratától kölcsönzött címével ellentétben nemcsak a könyvek, hanem a folyóiratok, hírlapok, térképek, zeneművek és műnyomatok is tárgykörébe tartoztak. Gyűjtőkörét programja pontosan körülhatárolja: „1. az újonnan Magyarországban - bármily nyelven - megjelenő irodalmi és művészeti termékek lehetőleg teljes címjegyzéke; 2. a nevezetesebb külföldi művek fölsorolása; 219